A felvidéki magyarság húsz éve 1918-1938 (Budapest. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1938)

Kulturális élet - Iskolaügy

54 ISKOLAÜGY. A felvidéki magyar kultúra jövőjének egyik leg­nagyobb veszélye és egyúttal az elnemzetlenítés legfon­tosabb eszköze az volt, hogy a csehszlovák állam nem tartott fenn elegendő magyar iskolát, sőt a magyar tár­sadalmat meggátolta abban, hogy a hiányzó iskolák pótlásáról saját erejéből gondoskodjék. Ezért a magyar iskolaügy a csehszlovák államban fokozatosan vissza­fejlődött. Ha összehasonlítjuk a magyar iskolák számát az 1913—14. és az 1936—37. tanévben, úgy a követ­kező eredményre jutunk: Iskolatípus 1913/14 1936/37 Kisdedóvoda 558 36 Elemi iskola 3913 839 (+ 36 tagozat) Polgári iskola 126 13 Tanítóképző 19 2 ( + 1 tagozat) Középiskola 55 3 tagozat) Mezőgazdasági továbbképző 676 22 Jogakadémia 2 — Bányászati és erdészeti akadémia .. 1 — Egyetem 1 — Kereskedelmi iskola 9 — (H~ 3 tagozat) Felsőipari szakiskola 2 — (+ 1 tagozat) Mezőgazdasági szakiskola 7 i(+ 1 tagozat) A magyar iskolaügy visszafejlesztése tervszerűen folyt a csehszlovák államban. Míg a szlovák tannyelvű isko­lák, különösen a magyar városokban, gombamódra sza­porodtak, addig a magyar iskolák száma fokozatosan csökkent és tantermeik elnéptelenedtek. A csehszlovák kormányzat mindjárt az államfordulat után máról holnapra megszüntette a magyar tannyelvű iskolákat azokban a városokban és községekben, ahol az 1919. és 1921. évi népszámlálás szerint a magyarok száma nem érte el a lakosság 20%-át. így maradt ma­gyar iskola nélkül Nyitra, Besztercebánya, Eperjes, Nagymihály és Igló városok magyarsága. A kormány e

Next

/
Oldalképek
Tartalom