Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Jócsik Lajos: A felvidéki magyarság gazdasági élete a kisebbségi sorsban

A FELVIDÉK GAZDASÁGI ÉLETE A vfáros neve A lakosság száma A város neve A lakosság száma A vfáros neve 1910 1930 A város neve 1910 1930 Pozsony 78.223 123.844 Gyetva 7.339 7.324 Kassa 44.211 70.117 Rimaszombat 6.912 8.044 Ungvár 16.919 33.133 Rártfa 6.578 7.730 Nyitra 16.419 21.283 Rozsnyó 6.565 6.668 Eperjes 16.323 21.775 Nagytapolcsány 6.399 8.731 Érsekújvár 16.228 22.457 Korompa 6.378 4.273 Selmecbánya 15.185 13.395 Késmárk 6.317 7.228 Nagyszombat 15.165 23.945 Ruszka 6.262 6.711 Losonc 12.939 15.459 Vágújhely 5.879 6.796 Rózsahegy 12.249 15.663 Farkasd 5.391 5.380 Igló 10.525 12.258 Dunaszerdahely 5.371 6.280 Mijova 10.065 9.323 Tardoskedd 5.353 6.208 Léva 9.675 12.576 Nagysurány 5.225 6.388 Zsolna 9.179 17.451 Csaca 5.207 6.633 Zólyom 8.799 11.214 Malacka 5.136 7.213 Trencsén 7.805 11.809 Dobsina 5.029 4.681 Galgóc 7.749 9.055 Szakolca 5.018 5.309 Lőcse 7.528 8.906 Modor 5.009 5.685 Pöstyén 7.379 12.080 A legfájdalmasabb a bányászat és kohászat és a fémipar visszaesése. Ha a csehek valahol uralmuk demokratikus voltára és magasabbrendüségére hivatkoznak, elég rámutatni e két termelési ág helyzetére, mert visszavonhatatlanul bizonyítják a társadalmi sorvadást, amelyet az idegen uralom a Felvidéken előidézett. Ha visszaesett az ipar, akkor visszaestek ipari városaink, mivelhogy népességeltartó alapjaikat veszítették el. Korompa sorsa példázza ezt a legtragikusabban. 1910-ben 6378 lelket számlált, 1930-ban már csak 4273-at. Visszaesnek vagy megállanak fejlődésükben az Érchegység bányavárosai is. Selmecbányának 1910-ben 15 ezernél több a lakosa, 1930-ban már csak 13 ezer és néhány száz. Visszaesett Gyetva is. Dobsina lakossága 20 év alatt 348 lélekkel csökkent. Rozsnyó növekedése ugyanekkor 103 lélek, Losonc szintén elvesztette lendületét! Az egész Felvidék állandó riadtságban élt húsz év alatt. Nemcsak társadalomtudósok és politikusok tudatát izgatta a helyzet, hanem a költőkét is. 57