Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM Kadlecz Antal ny. kir. telekkönyvvezető. omzággyül. .képviselő, Kassa. 1885­ben született Selmecbányán. A közélet terére lépett és városában törhetetlen hazafisággal vezette a magyarság küz­delmét. A felvidéki orsz. ker. szoc. párt Selmecbányái körzetének kezdettől el­nöke. E program alapján Selmecbánya hely. polgármestere volt. A ker. szoc muinikásszakszervezet megalapítója, ügy­vezetője és pénztárosa. Működésének eredménye volt többek között, hogy pártjának 7 mandátuma volt a városi képviselőtestületben, míg a Hlinka pári nak csak 6 mandátum jutott. A ma gyar könyvtári tanács elnöke. A PoJ gári Kaszinó háznagya, iill. választmá­nyi bagja, a Selmecbányái ker. ipartes­tület pénztárosa, több kulturális és tár­sadalmi egyesület választmányi tagja, stb. Magyarságápak ily lendületes mű­ködését iá cseh bíróságok sem nézték tétlenül. Már 1919-ben két és fél hó napig internálták a csehek. 1934-ben a pozsonyi felsőbíróság lázítás miatt két heti fogságra ítélte. 1937-ben pedig ugyanez >a bíróság katonai árulás, illetve bűncselekmény fel nem jelen­tése és pártolása miatt 4 évi fegyházra ítélte. 1938-ban — büntetése töltése alatt — a főügyészség új vádat emelt «»katonai árulás» cimén és 12 évi fegy­házat helyezett kilátásba. Mindenféle fondorlattal társai elárulására akarták rábírni, azonban minden ily kisérletet határozottam elutasított. Elitéltetése után elvették nyugdíját, így családja a legnagyobb nyomornak nézett elébe, amit még egy tűzkár is megtetézett. Hazájáért szenvedett fegyházbüntetése alatt egészségileg is leromlott, míg végre 2 év és 9 hónap után, 1938 októberben a magyar igazság diadala kiszabadította fájdalmas rabságából. Kain Dezső, beregszászi fűszernagyke­reskedő, az eperjesi tüzérezredben mint szakaszvezető verekedett a világhábo­rúban. Az idegen uralom alatt kemé­nyen védelmezte magyarságát és kultúr­íevé'kanysége miatt sok zaklatást kel­lett elszenvednie, jelentős adománnyal segítette elő a beregszászi magyar in­ternátus felépítését. S)r. Kain Hermann, guláosi születésű pestii fogorvos. Áldozatikészségével elő­segítette e mű meg/jelenését. Kain József, beregszászi nagykeres­kedő. Kulturális téren mindig kifeje­zésre juttatta magyar érzelmeit és ha anyagi áldozatról volt szó, áldozatké­szen állt a nagy nemzeti ideálok szol­gálatába. Kallós Elek műszaki vállalkozó, Técső. Szül. 1899. A megszállás alatt minden magyar szociális és kulturális meg­mozdulásból kivette a részét. 1930­bain a csehek a tulajdonában levő áramfejlesztő telepet minden kártala­nítás nélkül kisajátították. A visszacsa­tolás érdekében a többi áldozatkész magyarral együtt jelentős anyagi áldo­zatokat is hozott. Kacsanovszky József ny. h. államtitkár. Zemplén megyei származású erdőmér­nök, a felvidéki kör tagja. Áldozat­készségével elősegítette e mű megjele­nését. Kálmán és Wurzberger, nagyszöllősd malomvállialat tulajdonosai. Mindketten régi felvidéki kereskedő családok tagjai s a húszéves megszállás alatt, exponált helyzetük ellenére, a magyar állam­eszme lelkes hívei voltak. Dr. Kalmár Elek ügyvéd, Beregszász. Szül. 1893. A világháború egész ideje alatt katona volt, kétszer sebesült, két évig orosz fogságban volt. Több hadi­kitüntetés birtokosa. A cseh elnyomás alatt tevékeny részese a magyar kisebb­ség harcának. 1932-től vármegyei ta­nács- és képviselőtestületi tag. A csehek 495

Next

/
Oldalképek
Tartalom