Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Pálóczi Horváth Lajos: Az Északkeleti Felvidék magatartása az összeomlás idején

PÁLÓCZI HORVÁTH LAJOS csapi állomásig megszállták. Ennek folytán természetesen Szolyva és Munkács is ukrán megszállás alá került. A szolyvai rutén nép azonban hallani sem akart az ukránokról s egyre könyörgött főszolgabírájának, hogy távolítsa el őket a járásból. Erdőhegyi Ferenc erre a honvédelmi minisztériumhoz fordult s telefonon katonai segítséget kért. Kijelentette, hogy ha csak egy század katonát kap, kiveri az egész ukrán társaságot. A forradalmi honvédelmi minisztérium azonban kereken megtagadta a katonai segítséget. Az ukránokkal együtt Komarnicki János is visszatért Szolyvára s az volt az első dolga, hogy egy szakasz ukrán martalócot szállásolt be Erdőhegyi Ferenc lakásába. Ezek az ukrán katonák Komarnicki felbujtására éjjel 12 órakor saját lakásában fegyverrel támadták meg a szolyvai főszolgabírót. Erdőhegyi Ferenc, valamint felesége, pálóczi Horváth Sarolta vadászpuskáikat a rájuk törő ukránokra szegezték, s így tartották őket sakkban, amíg cselédeik az ablakon kiugorva segítségül nem hozták az Erdőhegyi főszolgabíró által megszervezett rutén nemzetőrséget. A derék rutén legények futólépésben siettek főszolgabírájuk megmentésére. Az Erdőhegyiéket megtámadó ukrán szakaszt lefegyverezték, s a lakásban rutén őrséget hagyva, főszolgabírájuk vezetésével elmentek az ukrán parancsnokságra elégtételt kérni a főszolgabírájuk ellen intézett támadásért. Az ukrán parancsnok azonban kijelentette, hogy sem elégtételt nem adhat, sem a személy- és vagyonbiztonságot nem biztosíthatja, mert «az ő katonái felelőtlen elemek». Erre másnap reggel nemcsak a szolyvai ruténség, hanem a szolyvai falepároló gyár munkásai is fegyverbe állottak s felvonultak az ukrán parancsnokság elé. A parancsnok meglátva a sok fegyveres embert, kérdést intézett Erdőhegyi főszolgabíróhoz, hogy mi a szándéka? A főszolgabíró ezt felelte: — Fegyvereket átadni s a szolyvai járás területéről kitakarodni! Az ukrán parancsnokság némi tanakodás után közölte Erdőhegyi főszolgabíróval, hogy hajlandó átadni a fegyvereket. így aztán a szolyvai rutén nemzetőrök lefegyverezték a megszálló ukrán csapatokat s tisztjeikkel együtt vonatra rakva, visszatoloncolták őket Galíciába. Nem sokkal ezután derék magyar vasutasok — Munkácsról Szolyvára érkezve — közölték Erdőhegyi főszolgabíróval, hogy Munkácsról ukrán páncélvonat indult Szolyvára, megtorolni bajtársaik lefegyverzését. Erdőhegyi erre összehívta a rutén nemzetőrséget s a katonaviselt férfiakat, s megkérdezte tőlük, hajlandók-e a páncélvonattal is szembeszállni? A rutének egyhangú lelkesedéssel azt felelték, hogy ha a főszolgabírájuk vezeti őket, akkor a páncélvonattal is szembeszállnak. így aztán a szolyvai rutének fegyveresen, rajvonalba fejlődve fogadták az ukrán páncélvonatot s egy Bodnár nevű szakaszvezető vezetésével percek alatt lefegyverezték a géppuskákkal ellátott szerelvényt, s a benne ülő ukránokat parancsnokukkal, 416