Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
A kárpátaljai rutén nép
és emberfeletti egységbe tartozik és egy misztikus nagy hatalom igazgatja. Számára a falusi Krisztus bádogteste élő szimbóluma ennek a titokzatos erőnek és szívetmegállítóan érzi, hogy húsvétkor az isteni szeretet, maga a Krisztus ébredt föl halottaiból. A rutén esősorban vallásos lélek. Legjobban szereti a reszkető aranycsillagokkal teleszórt, mélykékegü tájat, a saját hideg havasi, éjszakáit. A szemléletnek ezt a mindent: csillagokat, fákat, embereket, állatokat egybefoglaló látását, ezt a kozmikus látást, mefyben a teremtmények egyformán földontúli és egyben földi, valós jelenségek is, az egyszerű életet élő népeknél mindenütt megtalálhatjuk. De a rutén népnél ezt a szemléleti formát egy sajátságosan naiv, mindig! bőven ömlő, szívből fakadó, különösképen mély érzelemvilág kiséri. A vallásos rutén például valóságosan átérzi azt az örömöt, ;hogy a kis Jézus mindén karácsonykor megszületik, de naiv örömében nem feledkezik meg arról, hogy ezt nála szokatlan bő lakomával ne ünnepelje meg és hozzá ezt a tulajdonképen testi folyamatot vallásos cse-f lekménynek ne érezze. Igy folyik össze minden zökkenő nélkül a lelkiség láthatatlan gesztusa a külső élet egészen más természetű dolgaival, hiszen a lelkiségi csapott itt át az anyagi tények gátján « keresztül. Ugyanezt a lelkiséget figyelhetjük meg közösségi érzésében, mely természetesen más népben is megvan. Nála azonban ez a közösségi érzés elsősorban keleteurópai, mondhatnók orosz jelenség és itt sem magasra nyúló külső eredményekre törekszik, de a meglevő anyagi és szellemi értékek testvéries élvezésére. Szociális életének iránya ilyenformáin nem felfelé mutat, de szélességi ,irányban. Már csak azért sem lehet valaki nagyon gazd'ag közülök, mert azt tartják természetesnek, hogy akinek van, testvéreinek is bőségesen juttasson. A rutén mély vallásos áhitata. közös vallási gyakorlataiban, szóvaí a testvéri közösségben nyilatkozik meg legjobban. Aki résztvett valaha egy rutén húsvéti ünnepen, annak lehet fogalma arról, mit jelent egy nagy vallásos szimbólumnak közös átélése. »Feltámadt Krisztus!« »Valóban feltámadt!« (Hresztas vasz Hrieszt! Va esztennu vasi Hrest! Húsvéttól így köszöntik egymást a hívők egy bizonyos egyházi időtartamig. Vallásosság és mély közösségi érzés jellemzi legjobban a rutén nép szellemét. Milyen tényezők alakítják ki valamely nép lelkiségét, szellemét? Kétségkívül a vér is elhatározó szerepet játszik, dé természettől éppolyan döntően esik a latba valamely nép szellemének kialakulásánál a táj, a vidék. Minden, ami ösztönös, kétségtelenül a vértől függ, a táj, a vidék pedig az őslakosságban bizonyos egyforma lelket hoz létre, bármilyen fajhoz tartozzanak is azok. Erre a lélektani, alaprétegre rakódnak le a történelmi, kulturális, szöciális befolyások. A rutén nép, mai kárpátaljai lakóhelyére a tatárjárás után kezd beszivárogni és ez időtől kezdve természetesen a legújabb időkig 1 elsősorban magyar történelmi és kuitúrális befolyások alatt állott. A keleteurópai népeknek — így a magyarnak és ruténnek — ma már ismert nokonsága lehetett egyik oka annak, hogy a magyar földesurak az osztrák-német uralommal szemben annyiszor megvédelmezik rutén jobbágyaikat, sőt a nemzeti függetlenségi mozgalmak leghívebb katonáikat a rutén népben nyerik. — 558 — 35
