Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Történelmi vonatkozások a Kárpátalján

hogy élét veszik a mozgalomnak, Vezetőitől fogják megfosztani a> népet. A terv megvalósítására Sirovy a cseh kormány- és T i s ó, a szlovák kormány elnöke, Bródy András rutén miniszterelnököt azzal az ürüggyel csalják Prágába, hogy a cseh-magyar határ kérdésében óhajtanak vele tárgyalni, ott azonban Sirovy, a szibériai hóhér, a népszavazást kérő határozatért megtámadta Bródyt, majd ľisóval elhatározták, hogy a cseh államvédelmi törvény érteimében, mint hazaáruló ellen fognak eljárni. És az elhatározást gyors tett követte. Még vissza sem tért Bródy Ungvárra, már is ott várta az elfogatási parancs s míg a rutén kormányelnököt repülőgépen vitték vissza Prágába, már is ott volt a további rendelkezés, mely Tisó ajánlatára az ukrán érzelmű Volosin Ágostont állította a rutén kormány élére. Bródy András börtönbe vetése és a szadista hajlamú Volosin kinevezése az egész Kárpátalján óriási felháborodást kellett. Ennék egyik eredménye, hogy október 28.-ára virradó éjjel, a Ruténföíd valamennyi községében kiáltványt ragasztottak ki, melyben Volosint imint a csehek által megvásárolt hitvány árulót, törvényen kivül állónak jelentették ki. Volosin uralomra jutásával, a rettenetek napjai virradtak Kárpátaljára. Óriási méretű tüntetések vették -kezdetüket, melyeket a csendőrség és katonasági mindenütt a legnagyobb kegyetlenséggel igyekezett elfojtani. Vérfürdőt vérfürdő követett. Munkácson a sortüzek 27 ember életét oltották ki s 71 vérében fetrengett az utca kövezetén. Nagybereznán a lakosság föllépése olyan erőteljes és olyan heves volt, hogy a katonaságnak, csendőrségnek s az ukrán rohamosztagoknak menekülniök kellett. Tarfaluban 13 rutén lakost terítettek le a cseh golyók. A -Kőrösmező utcáin dúló harcoknak 14 szaibiadságságharcos lett az áldozata. November 1 .-én a rutén fölkelők Ungvárott hatalmas tüntetést rendeztek Volosin háza előtt, melynek minden ablakát beverték, miire a katonaság géppuska-fészkekkel rakta meg a várost. Volosin, ki az ellene rendezett tüntetés értelmi szerzőjeként a rutén kormány magyarbarát miniszterét, Fein c z i k l'stvánt tartotta, bevádolta a prágai kormánynak, mely elhatározta, a hasonlóképen »hazaáruló«-vá minősített Fenczik azonnali letartóztatását. A november 2-iki bécsi döntés eredményei amíg egyfelől tehetetlen dühhel telítették a végvonaglásában is bosszúért lihegő csieh imperialistákat, másfelől a Ruténföld népében újabb reményeket ébresztettek s imponáló' arányú tüntetések közepette követelték a terület felszabadítását. A közhangulatra jellemző, hogy Sztojka görög katolikus püspök, főpapi áldását adta a tüntetőkre, noha tudta, hogy a Verhovina községeiben a rutén parasztok megsemmisítették a cseh föliratokat, zászlókat és szétrombolták az ukrán propagandisták székházait. Alsóvereckén a falu lakossága betörte a községháza ajtaját s máglyába rakva a hivatalos iratokat, azokat Benes és Másarik képeivel elégették. Kusbel községben ugyanekkor véresre verték a csendőröket. Érdekes jelensége a rutén nép felszabadulási törekvésének, hogy ott élt az a havasi pásztorok lelkében éppen úgy, mint a középo^z,— 548 — 35