Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
A rutén nép küzdelme a szabadságért
Ben csak' 8979 szavazatot és 1935-ben 7327 szavazatot kapott, azáz az összes szavazatoknak nem' is két százaiékiált, s aki ezen kinevezéssel a cseK kormány engesztelhetetlen bosszújától vezérelve a tehetetíen rutén népet a legszörnyűbb rabigába taszította s megszegve minden demokratikus alkotmányos formát, ígéretet, szerződést, megállapodást, egyszerűen hitsziegő lett. Lehet, nogy Sirovynak e mellett még más szándéka i(s volt. Lehet, hogy bizonyos külhatafmi politikának' akart ezáltal kedvezni, s áldozati bárányként odádo'bta a szegény szerencsétlen rutén népet. Az így kinevezett Volosin-körmány a cseh szuronyokkaí és az ottlévő és Galíciáiból menekült ukrán, kommunista és Petljura-féle terrorista-alakulatokkal, ez évi február hó 12-én megrendézte a kárpátaljai parlamenti választásokat, amivel be akarta fejezni a rutén nép első drámáját. Ezzel azt a célt akarta elérni, hogy a rutén nép soha többé ne élhessen önrendelkezési jogával és ne térhessen vissza soha többé abba a jogállapotba, amelyből a misztifikáció, a csalás és a terror vetette ki. -t< Ez azt jelenti, hogy Volosin és kormánya nem ismeri el a rutén nép szabadságát és önrendelkezési jogát, nem ismén el azt, hogy © nép ai Dunamedencéhez tartozik, nem ismeri ef azt, hogy a Kárpátok, mint vízválasztó, nemcsak a folyókat választja ef, hanem az országokat is, hogy ez azt jelenti, miszerint a rutén nép a Dunamedencéhez tartozván, össze akarja kapcsolni Varsót Budapesttel, nem pedig Prágát Moszkvával, amiből teljesen logikusan következik' a lengyel-magyar határ. Ez a megállapodás nemcsak külpolitikailag, nemcsak gazdásági lag 1, ínemosak stratégiilag, nemcsak történelmileg indokolt, hanem biztos alapja a müncheni elvekre fektetett új Európa kiegyensúlyozottságának is. Ezzel kapcsolatban mindazok a téves elképzelések, mindazon fogalomzavarok, amelyek bizonyos »ukrán« vagy »demokratikus« jelszavakban Vannak' formulázva, kell hogy ezen az alapon e I ve sz í tsék je lentőség ü k et. Véleményem szeriint helyes és okszerű volt az a politika, amelyet .0 magyar kormány 1918-tól kezdve folytatott, s helyes elgondolásokon épült fel gróf Andrássy Gyulának 1918 június 19-én tartott beszéde, amelyben a Jenlgyel kérdés megoldását már akkor sürgette. Egészen természetes és okszerű volt a magyar revizionisták harca és a magyar kormány küzdélme Nagy-Magyarországért s ezzef kapcsolatban a lengyel-magyar határért s ennek megvalósítása céljából a Róma-Berlin tengelybe való békapesolódásáért. Ezért a nagy és előrelátó lépésért örökre hálás lesz nemcsák a magyar nép, hanem a rutén nép is Gömbös Gyula volt miniszterelnökinek, aki ezirányban kifejtett munkásságával megalapozta a trianoni igazságtalanság orvoslását és NagyMagyarország feltámadását. Meg kell állapítanom még azt is, hogy a rutén nép nagy kálváriát járt és amikor ezt a kálváriát még ma is járja, csak két; szomszéd testvérnép segítségére Számíthat és pedig a magyar és lengyel testvérekére, amely nemzetek a szegény rutén népnek mindénkor segítségére voltak, segítségére vannak és meggyőződésem, hogy a jövőben is segítségére lesznek. A titkos GPU-nak és 'a »Szics«-nek nevezett terrorista szervezetek— 523 — 33
