Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
A rutén nép küzdelme a szabadságért
vett. Ez a tudomásulvétel nemi azt jelentette, hogy a rutén nép et akart szakadni a magyar Szent Koronától, a Dunamedencének szerintem jogilag egyedül törvényes képviselőjétől, hanem azt jelentette, hogy a rutén nép a Népszövetség által elismert szuverén nemzet, saját önálló államában rendezhette bel- és külügyeit, összehívhatta alkotmányozó parlamentjét és véglegesen dönthetett sorsa fe'ett. Ez azt jelentette, hogy a rutén népet csak mint »depozitum«ot csatolták a győző Párizs—Prága és később Moszkva tengelyekhez, hátárai csak mint »katonái megszállás« határok szerepeltek' |és ezért 1938 október 6-ig a csehek csakjnem mindén évben revizióellenes kongresszusokat rendeztek és ezeken a kongresszusokon a cseh centralisa körök a cseh szuronyok mellett mindannyiszor bizonyos »hűségnyilatkozatokat« csikartak ki, a népből. A cseheknek azonban legmeszszébbmenő erőszakoskodásuk mellett sem sikerült ezeket a nyilatkozatokat feltételek nélkül megszerezniök. Mindig ott szerepelt az első és utolsó feltétel a rutén nép szuverenitása és önrendelkezési joga saját parla m'en tjében. A rutének négy alkalommal vettek részt a prágai parlamentbe szóló cseh választásokon. A rutén ellenzéki pártok mind a négy választás alkalmával 60—70 százalékos többséget kaptak a prágai centralisztikus kormánnyal szemben, úgyhogy 'a csehek által kifejtett szörnyű terror és korlátlan megvesztegetések ellenére sem sikerűit egyetlen alkalommal sem a prágai cseh kormánynak többséget a. Kárpátalján a maga részére biztosítani, ami világos jele volt annak, hogy a rutén nép megszakítás nélkül élni kivánt öinrendblkezési jogával, néni fogadta el a prágai kormány centralisztikus törekvéseit és vele szemben érvényesítette népi jogait. 1938. évi október 6-án változás állott be az egész cseh-szlovák republikában. A müncheni konferencia hatása a német és olasz baráti népeknek teljes diadala mellett az volt, hogy a francia eredetű trianoni békeszerződest alapjaiban ingatta meg. A legnagyobb német és olasz lapok, úgyszintén Európának legnagyobb vezérei szerint az »áldemokrácián«, a »hazugság cselszövényein« és »becsapásokon« felépült CsehSzlovákia megbukott s így az október 6.-án Zsolnán összegyűlt szlovák és rutén képviselők teljes joggal deklarálták mind a szlovákok, mind pedig a rutének teljes függetlenségét. Október hó 8-án mondatott ki Ungvárott az, hogy a rutén nép élni kíván önrendelkezési jogával a Poprádtól egészen a Tisza völgyéig és szakítva a prágai Sirovy-kormánnyaí, a müncheni eívek alapján saját maga kívánja rendezni sorsát. Október hó 8-a után a becsapások egész sora érte a rutén népet. Az első ós igazi népkormányt Sirovy elnökhelyettes és miniszterelnök lemondatta, de ezenfelül meg is bélyegezte akkor, amikor a rutén nép igazi képviselőit félredobta és kinevezte azt az ukránmarxista Vofosin—""Révaj-kormányt, amely azefótt minden választáson megbukott. Ez a körülmény teljesen felborította az október 6-i és 8-i megállapodásokat. Benes leghűségesebb csatlósa, Szibériának megbélyegzett hőse, Sirovy, azt a Volosint nevezte ki minisztere'nöknek, aki a több mint 300.000 rutén szavazatból 1925-bén csak 1797 szavazatot, 1929— 522 — 33
