Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

A rutén nép küzdelme a szabadságért

A rutén nép küzdelme a szabadságért. Irta: Fencik István dr. országgyűlési képviselő, v. rutén miniszter. A rutén népnek kétségtelenül éppen olyan jogai és kötelességei vannak, mint bármely más európai népnek. A rutén népre éppen ugy vonatkoznak Wilsonnak 1918-ban 14 pontban lefektetett alapelvei, a népszövetségnek, a müncheni új világkonferenciának, vagy pedig a bécsi arbitrage-nak határozatai, mint bármely más népre. Ezen négy nagy, Európát újra rendező esemény közül bármelyiket vegyük fontolóra, mindegyik a népiség elvén alapszik és mindegyik elismeri/ a népek önrendelkezési jogait. Ezekre az elvekre, mint biztos bázisra támaszkodva, alkotják meg a München—Bécsi elgondolásban született legújabb Európát. A népek önrendelkezési jogát az elmúlt húsz esztendő alatt nem láttuk a maga teljes egészében kibontakozni a Kárpátalján. A rutén nép a wilsoni 1918-as elvek alapján jogokat nyert sorsának rendezésére. A wilsoni elgondolások 1919 május hó 18-án szándékos megtévesztés és félrevezetés követ Idéztébe n arra az eredményre jutottak, hogy Ungváron kimondották a három: különálló rutén nemzeti tanács egyesülését s -elz

1 az egyesülés az amierikai rutének hozzájárulásával átmeneti időre kérte a cseh katonaság megszállását és a rutén népnek erre az átmeneti időre szóló teljes autonómiáját. Az egyesült rutén nemzeti tanács eme elhatározásának, illetve kérelmének legfőbb indoka az volt, hogy az említett időpontban Magyarországon kommunizmus volt, amely társadálmi rend a legmesszébbmenően ellentétben állott a rutén néplélekkel és a rutének buzgó vallásosságával. 1919 szeptember hó 10-én a Népszövetség tudomásul vette a rutén nép imént említett óhajait és 10. és 13. §-ai értelmében biztosította a rutén nép önrendelkezési jogát, amit a német birodalom a 61. §-ban, a magyar királyság pedig a 48. § értelmében tudomásul is *) Ezt a történelmi visszapillantást Fencik v. rutén miniszter még 1939. már c elején, a Kárpátalja visszacsatolása előtt irta. Történelmi értékű közleménye élénk fényt vet arra a heroikus küzdelemre, mely az ukrán törekvésekkel szemben minden eszközzel: a ruténföldnek Magyarországhoz leendő visszacsatolását célozta. — 521 — 33