Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

A Felvidék érdekesebb barlangjai és szurdokvölgyei

Egy cseppkőbarlang függőleges metszett A Felvidék érdekesebb barlangjai és barlangokból képződött szurdokvölgyei. Gömörmegye délnyugati részében, a szomszédos Abaúj felé húzódik a Tornai mészkőhegység. A középmagas és helyenkint lombdús erdővel borított hegyeket gyönyörű völgyek, nagykiterjedésű fen sí kok, csupasz, messziről fehérlő kőszigetek váltogatják. Mennél beljebb hatolunk a hegyek közé, annál meglepőbb a tájék. Helyenkint pompás szurdokvölgyek között kanyarog az út. Itt-ott, hatalmas mészfalak tornyosulnak, meíyek repedéseiben és kiszögefo párkányain, a mészhegyeket jellemző növények élősködnek. A korláttal szegett meredélyek fenekén patak vize csörög. Ritkaság a tájon, hol a hegyek döbörei elnyelnek mindén vizet. A mély bevágódásu völgyek olyanok, mintha az ősidőkben a mesék titánjai óriási ekéikkel szántották volna végig' a területet. Görgeteges fenekeik gyér füvei nőttek. A szemfárasz'fcó magasságú faTak alatt tűnődve állunk meg egy-egy pillanatra. Visszagondolunk az elmúlt évmilliókra, mikor a hegyeket alkotó mészparányok még élő szervezeti részei voltak s ezek pusztultával széteső parányaik ott libegtek a triász és jura-tenger hullámaiban. t A fehéren, vörösbarnásan villogó mészfalakon helyenkint söté|t szemek merednek a messzeségbe. Néhol emeletnyi magasságban, másutt a falak tövében. Néhol, mintha mérnök cirkalmazta volna ki, olyan szabályosak, másutt kupola-boltba hajlók, mintha az alvilág kapui volnának s a hegyek mérföldjáró óriásai rajtuk át járnának a föld szí-, n ér«. *) x. Zsomboly, alatta törmelékkúp- 2. SzaKadék dolina. 3. A régi diluviális völgy fenék. 4. Jelenlegi völgyfenék. 5. Régi eltorlaszolt barlangjárat. 6. A völgy -sül\ eúése után keletkezett alsó barlang. 7. Barlang' víznyelők. — 79 — .1