Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

A Felvidék fürdő és üdülőtelepei

A Felvidék erdő és mezőgazdasági terület megoszlási térképe A Felvidék fürdő- és üdülőtelepei. A Fel vidék ásványos forrásainak nagy bősége-, kényelmes köz­lekedési eszközeinek kiterjedt hálózata-, a turisztikának éppen e vi­dék felé való áramlása-, a Kárpátok és a hoz'zá dsatíakOzó hegysé-. gek messze földön híres szépsége, tényezői annak a hatalmas füraő­és üdülő életi föllendülésnek, mely itt már nemzeti össze­roppanásunkat megelőző évtizedekben is megnyilvánult. Ez a fürdőélet egyébként a Felvidéken százados múltra tekinthet vissza. A legrégibb irat, melyet idevonatkozólag ismerünk, 1295 áp­rilis 22.-érői van keltezve és tudtunkra adja, hogy III. Endre magyar király, az említett időben a pôst y én i iszapban gyógyította podag­ráját. De használta a fürdőt Róbert Károly harmadik felesége, Erzsé­bet, Lokietek Vladiszláv lengyel király leánya; sőt Zsigmond és Má­tyás király is. A XV—XVI. században magyar főuraink találkozó helye P ö sty én, T r e n c sén-T,e p I a, Bártfa, Bajmóc, hol nem 1 egy országos fontosságú ügyet határoztak el »ott feredőzésük« alatt. Ver­bőczy István híres Corpus Jurisát sz li ács-fürdő i magányában állította össze. A XVII—XVIII. században, az lllyésházyak, Thurzok, Esterhá­J zyak, Pálffyak, Erdődyek, országhíres mulatozásokat rendeztek Baj­mócon. A XVI. századból ismeretes Jordanus kolozsvári orvos levele, melyben leírja, hogy a Trencsén melletti Tepla fürdő épülete geren­dákból van összetákolva, az úri rend a forrás körüli mezőn vert sát­rakban, a köznép pedig gallyakból font levelesszínekben tanyázik. Bártfa fürdőt 1505-ben egy Chaim Náthán neVü zsidó évi 3 ezüst márkáért bérli. A legrégibb fürdőszabályzat a XVI. századból való. Ez érdekes világot vet az akkori fürdőzési rendszerre. A szabály­zat sok higiénikus paragrafus mellett a fürdőt használóknak meghagy­ja, hogy: „az vendégek köszöntése nélkül pedig senki se lépjen a víz­be", „az feredőben kerüljék a vitatkozásokat, különösen pedig re­ligioná'is kérdésekben, minthogy ezek felette alkalmasok a jó bé­kesség megzavarására." Ugy látszik, e tilalomnak a fürdőszabályok — 60 — .1 » j

Next

/
Oldalképek
Tartalom