Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

csa. 1889-ben szül. Barsendréden. Iparát Zsemberen tanulta ki, mint segéd a budapesti Gizella- és Hungária-malmokban is praktizált. 1912-ben főmolnára lett az alsó p éli hengermalomnak. Résztvett a világháborúban, mint őrvezető az élelmezési raktárnál is működött. A Kcsk. tulajdonosa. Leszerelése után főmolnár volt Alsózsemberin és Léván. 193

1 óta a nemesócsai hengermalom főmolnára. Magyarsága miatt a csehek megfigyelés alatt tartották, gyermekeit magyar iskolába járatta. Neje: Bebrinszky Mária, gyermekei: Dezső, Mária és József. Szalontay Oszkár evang. lelkész, Aisószeli. 1892-ben szül. Zólyomban. Selmecbányán érettségizett, a teológiát Pozsonyban végezte. 1915-ben s. lelkész lett Tótpelsőcön, 1916-ban lelkész Sajórédén, 1922-ben pedig Alsószeün, majd egyházmegyei alesperes. A felszabadulás után Kovács dr. püspök esperessé nevezte ki. A világháború alait önkéntes betegápoló volt Pozsonyban. Egyházi lapok munkatársa. Neje: Frensmuth Margit, gyermekei: Oszkár és Tibor. SzankuKcs Antal áll. igazgató-tanitó, Szeklence. 1883-ban szül. Szécsudvaron a nemes Dobey-családból. Tanitói oklevelét Ungváron szerezte; pedagógiai működését 1907-ben kezdte el Nyéresházán mini gkat. kántortanító. 1910-ben áll. tanitó lett Husztközön, 1921-ben ig. tanitó Husztbaranyán. 1927-ben nevezték ki Szeklencén igazgátó-tanitóvá az állnépiskolához. A Hangya alapitója és pénztárosa, községi pénztárnok és képviselő. A világháborúban az orosz fronton harcolt és öt évi hadifogságot szenvedett. Neje: Leodár Leona. Szapora József sütő m., Komáromszentpéter. 1906-ban szül. Komáromban, ahol apja, néhai István cipész m. volt. Iskolázása után kitanulta a pékipart, mint segéd Komáromban, Székesfehérváron és Győrben dolgozott. 1939-ben lett önálló mester, üzeme egy kemencés. A község egyetlen péksége. Ipartestületi tag. Szárkánjcs Mihály községi bíró, Alsóviznica. Itt szül. 1879-ben. Tíz holdas gazdasága van. 1917—18-ban a román fronton és Ukrajnában küzdött. Az ukrán uralom alatt egy hónapi elzárást szenvedett, mert Magyarországhoz akart csatlakozni. 1931 óta községi biró. Felesége: Vissák Ilona, tizenkét gyermeke van: Mária, Mihály, Gábor, Illés, János, Anna, liona, Polina, Zsófia, Anna, Borbála és-Mária. Anna és Mária nevű" leányuk kettő-kettő van. Szánthó János ny. Máv. főraktárnok, Galánta. 1861 -ben szül. Gernyeszegen régi erdélyi nemesi családból. A középiskolát Kalocsán végezte és 1883ban lépett a Máv. szolgálatába Segesváron. Több helyen működött, 1895től Galántán. 1921-ben vonult nyug3~ lomba teljes elismerés melle t. 193'6-ban meghalt, özvegye: Kottra Alojzia, gyermeket: János bírósági tisztv., Olga tanítónő, Irén óvónő, Anna ny. bírósági tisztv., Teréz férj. neveri "Gáspár Lajosné, László műszaki tisztv., Zoltán kereskedő és Margit. Szántó János szíjgyártó m., Somorja. 1878-ban szül. Nagyabonyban morva eredetű családból. Apja, néhai Szkopil József is szíjgyártó m- volt és nála tanulta kí szakmáját. Mint segéd Győrött, Pozsonyban, Pápán és Szombathelyen dolgozott. 1908—19-ig a pozsonyi ipar- és keresk. kamara szolgálatában állott, de magyar érzelme miatt a csehek elmozdították állásától. 1919ben önálló mester lett Somorján. Mint huszár szakaszvezető végigküzdötte a világháborút. Az ipartestület vál. tagja. Neje: Takács Margit, gyermekei: Jenő oki. tanitó, tisztviselő, Erzsébet és Béla. Száraz Ferenc birtokos. Nyitranagyház. Itt szül. 1887-ben régi nemesi családból. 1916—18-ig katonai szolgálatot telj esitett az 5. huszárezredben. 1923ban lett önálló gazda 9 holdon, maï Dirtoka 2c k. hold. Volt községi képviselő és iskolaszéki tag. A MNP. és a. Sajóvölgyi Mezőgazd- Egyesület tagja. Neje: Palatyka Zsófia, gyermekei: "Ferenc (felesége Száraz Ottilia), Pál, Emerencia férj. Tóth Ferencné, János és Ottilia. Száraz Ferenc birtokos, Nyitranagyház. Itt szül. 1887-ben ősi nemesi törzsből. 1908-ban lett önálló gazda 5 5 és fél k. holdon és birtokát azóta felgyarapította. Végigküzdötte a világháborút az orosz és olasz fronton, egyszer megsebesült. A bronz' v. é. és Kcsk. tulajdonosa. A MNP. tagja, 1938 óta a bírói tisztséget viseli. Neje: Krizsán — 183 —