Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
A Felvidék fürdő és üdülőtelepei
czyak híres várának, Zborónak festői romjai koronáznak. És a hullámosan hajló medence szélén szemébe tűnik Zboró község, möqötte I. Rákóczy György száz hársa s egy ma már kidőlt, elkorhadd 'keresztű, besüppedt sírhalmú temető, melybe a világháború egyik izzó csatájában eleseti: kaconaezrea tetemeit földelték el. A'bau jmiegyébein, Kassától keletre, az Eperjes-Tokajij-hegylánchoz tartozó Makovica tövében, 392 méter tengerszinti magasságban, egy századok óta ijsmert fürdőtelep fekszik: Ránk. 14—21° C. hőfokú vize szénsavval és klórnátriummal telített. Melegítve, csúzos, köszvényes betegek, az ivó gyógymódban pedig emésztési zavarokban, vérszegénységben, sápkórban szenvedők használják nagy eredménynyel. A telep kiváló nevezetessége az időszaki forrás. Ugyanis egyik kútjának 409 méter mélységéből, 11—13 órás időközben, az erői szénsavval telített víz 15—20 méteres oszlopokban tör a magasba,! mikoi'jS egy-egy kilövelése alkalmával 1300—1500 hektóliter vizet vet ki magából. A kilövelt vízmennyiségből fölszabadult szénsav hatása oly erős, hogy a közelben állóknak elfojtja lélegzetét. 10—15 percig! tartó szökés után, a vízkúp hirtelen összeesik, a páratlanul nagyszerű tüneménynek vége, hogy 11—13 óra múlva ismét újra kezdődjék. A szökőforrást régebben geizireredetű hőforrásnak tartották, ma azonban már tudjuk, hogy eredete semmi összefüggésben sincs a) vulkáni jelenségekkel, mert az időszaki kilövetések' oka nem más* mint a kút mélyén, a vízréteg alatt összegyülemlett szénsav feszítőí ereje, mely a fölötte levő vízoszlopot a felszínre emeli s hogy kiszabadulhasson, nagy erővel veti a magasba. Kassától délre, mintegy 23 kilométernyire a Hernád völgyét kisérő balparti hegyek lejtőjén, egy szerényebb igényű, de erős gyógyító hatású fürdőtelepet talál az arra járó vándór. A neve: Kéked'. Telepét főleg a környék csúzos, köszvényes, izületi és csontba j okbian szenvedő népe keresi föl. Zemplénmegye déli részében, a Hegyalja egyik szép völgyében, 'hatalmas lomberdő közepén terül a napjainkban gyorsan fejlődő! E r d ő b é n y e-fürd'ő. Vize a szulfátos-timsós gyógyvizek közé tartozik és így női bajokban, görvélykórban, különféle bőrbajokban, izületi gyulladásokban, vérszegénységben szenvedők keresik föl Ungmegye neves fürdője Szob rác. Bár a Vihorláttóí messze, az ung i nagy lapályon fekszik, az a tekintélyes park, mely körülveszi, mégis kellemessé teszi az ottartózkodást. Forrásai kénesl-égvényeskonyhasós tartalmúak. Főleg gyomor, bél, különféle bőrbajok, köszvény, reuma eseteiben használják. Az itt üdülők érdekes kirándulásokat tehetnek a Vihorlát és Propisni-hegység rengetegeibe. Meqimászhatják a Vihorlát, Szinnai-kő, Propisni ezer métert meghaladói ormait és megtekinthetik a Szinnai-kő alatti tengerszemet, az ungvári Várat, melyet a honfoglaláskori idők aranyos regezfománcá'val vont be a né p képzelet. Gömprmegye déli részében, Bánrévétől északnyugatra, a Rimavölgy szélén a brómos-jód'os-konyhasós vizéről ismert Csíz fürdőt találjuk, melyet csaknem kizárólag a görvélykór különféle megnyilvánulásaiban szenvedők keresnek föl. — 71 — .1
