Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

tárnok, Lonka. 1875-ben született Nagy­bocskón. Tényleges katonai szolgálatá­ból a csendőség kötelrékébe lépett, -ahol u évet töltött el. Ezután lett Máv -alkalmazott. 1925-ben vonult nyugalomba teljes elismerés mellett. A megszállás alatt hü maradt a magyarsághoz. Ne­je Traxler Gizella, germekei: László áll. iskolaigazgató, Gizella férj. Nova­darszky Istvánné, Ilona férj. Jantak Béláné és János kisegitő kincstári er­dész. Dezsenyiczky László ig. tanitó, Bilin. 1908-ban született Lonkán. Atyja, Lász­ló ny. vasutas, aki 14 éven át a m. kir. csendőrségnél szolgált és résztvett a 'vi­lágháborúban. Ö maga Ungváron vé­gezte a képzőt. Rákoscsabán, Felső­-apsán és Tiszabogdányban működött, 1939 márciusában pedig igazgató lett Bilinben. A megszállás alatt magyar •érzésű volt és a helyi rendfenntaitás al­elnöke volt. Deutsch Ignác földbirtokos, Kürt. 1864­sz. Felbáron. 1889-ben kezdte el az ön­-áli'ó gazdálkodást 62 k. holdon, mai bir­toka 82 le. hold. Már a világháború előtt választott községi képviselő volt. 1919­ben a kommunisták hadbíróság elé ál­lították. Tagja volt a Magyar Nemzeti Pártnak. A cseh éra alatt magyarsága miatt sok üldözésben volt része. Neje; Weis'z Johanna, fia: Károly. Deutsch Károly gazdálkodó, Kürt. 1896 ban szül. Felbáron. Budapesten érettsé :git tett a keresk. akadémián, később -átvette atyja, D. Károly birtokának ye­zetését. Hat éven át tagja volt a.köz'ségi pénzügyi bizottságnak. Felesége: Deutsch Valéria, leánya: Rozália. Deutsch Leopold kereskedő, Repcny® 1893-ban szül. Kistöígyesen. 1922 óta -önállóan vezeti vegyeskereskedését. A világháborúban 20 hónapig küzdött az -orosz fronton és egyszer megsebesült. Mint 40 száalékos rokkant sereit le­Neje Mermelstein Róza, gyermekei: El­za. Sára és Adolf. Deutsch Mihály kereskedő és gazdál­kodó, Visk. 1875-ben szül. Hosszumezőn. régi helyi családból. 1894 óta önálló ke­reskedő. Öt holdas gazdasága is van/ melyen főként gyümölcsöt termel. A világháborúban két évig hadimunkás» volt. A megszállás alat megőrizte ma­gyarságát. Neje, Goldberger Róza 1938 ban meghalt, gyermekei: Herman, Pe­pi, Sámuel. Helén, Fáni, Rudolf és Mar­git. Deutsch Sándor vas-, festék és gép­kereskedő, Somorja. 1873-ban szül. Kis. dorogon. Iskolázása után a keresk. 'pá­lyára lépett. Mint segéd Pakson, Ka­posváron, Pécsett, Újpesten és Simon­tornyán működött, Tornallván üzletve­zető volt. iQoo-ban önállósította magát Somorján. Neje Lurija Sarolta, gyerme­kei: Mór és Dezső kereskedők. Dénes Ferenc a Vihorlát RT. gőzfü­résztelep tisztviselője, Dombó. 1902-ben szül. Kassán. Tanulmányai után másfél évig vasúti szolgálatban állott, azután több helyen mint tisztviselő működött 1937 novemberében került mai állásába a Vihorlát RT-hez. Didrencze! Albert urad. erdővéd. Re­szos. 1902-ben szül. Galamboson, ahol apja, Emil urad. főerdővéd 1. A háború alatt apját helyettesítette, mint kisegí­tő erdővéd a Schönborn uradalomban. 1917-től erdővédként a Latorica rt. szol­gálatában áll. A megszállás alatt jó ma­gyar volt és nagy érdemet szerzett a megszálláskor a cseh csendőrség lefegy­verzésével. Neje: Kiss Julia, fia: Ervin. Dikácz Imre hentes 1 és mészáros m., Ógyalla. 1905-ben szül. Csuzon. Fel­szabadulása után mint segéd dolgozott Pozsonyban, Párkányon és Érsekújváron. 1927.ben önállósította magát. A meg­szállás alatt hazafias magatartást tanú­sított, amiért a csehek hadbíróság elé állították, ahonnan azonban megszökött. Neje Molnár Jolán, gyermekei: Imre és Jolán. Diószegi Gazdasági, Cukor és Szesz­gyár RT. Magyardiószeg. 1868-ban lé­tesült Kuffner Károly báró alapításában, mint részvénytársaság. Kezdetben csak cukorgyára volt, később kibővült a gazdasággal, a szesz- és konzervgyár­ral, meg a malommal. A cukorgyár, melyet több izben átalakítottak, Ma­gyarország" lekmodernebb vállalata. Na­ponkint 200 vagon répát dolgoz fel. Szezonban 1200 munkást foglalkoztat. A buza-malom 1910-ben épült, kapaci­tása napi két vagon. A rozsmalom tel­jesítő képessége is annyi. Van borsó­hántolója és darálója is. A konzervgyár 1929 óta áll fenn. Mindenféle főzeléket konzerválnak, az utolsó évben már gyü­mölcsöt is. Teljesen modern gépekkel van felszerelve. Gazdasága 12000 hold, — 37 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom