Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

tagja. Neje Koháry Róza, gyermekei; Lajos', Károly és Róza. Andics Miklós kisbirtokos, Nagypa­dány. Itt szül. 1868-ban ősi nemesi csa­ládból. Pozsonyban és Pápán gimnázi­umot végzett, azután mint gazdasági irnok működött. Nősülése után, 1891-ben önálló gazda lett, mai birtoka 87 hold, melyet a veje kezel. Községi képvi­selő, volt biró, a ref. egyház presbi­tere, a M. N. P. tagja. Neje néhai. Bajcsi Teréz, volt, gyermekei: Eszter férj. Rátz Ferencné és Janka (férj. László Zsigmondné. Andrássy Antal Máv. pályamester, Szolyva, A horvátországi ' Zábokon szü­letett, Fiúméban végezte a gimnáziumot, Budapesten a felső fémipairiskoliának félévig volt a hallgatója. Egy évig gaz­daságban gyakornok volt, 1922-ben pe­dig a Máv. szolgálatába lépett. (A szak­vizsgák letétele után 1928-ban órabéres pályames'ter lett. Több helyen telj esitett szolgálatot. 1939-ben pályamesterré ne­vezték ki Szolyvára. Neje Kolatsdťs Magdolna, fiai: Antal és Károly. Andrássy Imre férfiszabó m., Német­diószeg. 1897-ben szül. Nagyfödémesen régi nemesi családból. Pozsonyban ta­nulta ki az iparát, mint segéd 1915-ig dolgozott, azután hadba vonult. Az orosz fronton küzdött az összeomlásig, három izben megsebesült és mint 25 százalé­kos rokkant szerelt le. Kcsk.-t kapott. Először 1922-ben Födémesen önállósí­totta magát, egy év múlva pedig Német­diószegen. A MNP.nak egész családjával harcos 1 hive volt. Neje nemes Nedeczky Petronella, gyermekei: Ilona és Piroska. Andráskó Endre osztálytanító, Ma­gy árkom j át. 1911-ben s'zül. Nagyszőllő­sön. A képzőt Munkácson'végezte. 1938 óta tanít Magyarkomjáton, azelőtt Nagy­rákócon és Láposmezőn működött. Fe­lesége Bunyik Ilona tanítónő. Édesapja, A. Mihály résztvett a világháborúba]! Andrella Mihá'y községi bíró, Árdán­háza. Itt szül. 1897-ben. Önálló gazda 6 hold birtokkal. Résztvett a ^világhábo­rúban. 1915-ben az orosz fronton lég­nyomást szenvedett. Felgyógyulása után segédszolgálatos volt. Egyházi kurátor, 1939 márciusa óta községi biró. Fele­sége Bródi Mari, gyermekei: Mihály és Anna. Andricz Rezső rk. plébános. Komját. 1902-ben szül. Tarnócon. Érsekújváron érettségizett a teológiát Nagyszombatban végezte. Mint káplán 1925-ben Nagyta­polcsányon kezdte el papi hivatását, az­után Örményben és Nagycérényben mű­ködött. 1930-ban Alsószemerédre, 1939­ben pedig Komjátra nevezték ki plébá­nossá. Megyebizottsági és kisgyűlési tag, az ipolysági járási Hitelszövetkezet el­nöke. A Magyar Nemzeti Párt bars- és hontmegyei ügyv. elnöke volt. A helyi levente egyesület elnöke. A'ndrosch Antal birtokos, Jászfalu. 1912-ben szül. Nagycétényben. Másfél holdon kezdte el az önálló gazdálkodást és 1 birtokát szorgalmas munkával gyara­pította. Andrusek István kereskedő és korcs­máros, Martos. 1911-ben szül. Ögyallán. Érsekújváron járt középiskolába, azután a keresk. pályára lépett. Mint segéd hét éven át működött. 1937-ben bér­bevette a martosi korcsmát, a követke­ző évben pedig önálló kereskedő is lett. A MNP tagja. Neje Puskás 'Irén, néhai P. Lajos ref. lelkész leánya. Édesapja, néhai A. István résztvett a, világháború­ban, öt évig orosz fogságban sínylődött, a nagyezüs't, kisezüst és bronz (v. é• tu­lajdonosa volt. Antal András községi számtiszt, Du­naszerdahely. Itt szül. 1900-ban ősi ne­mesi familiából. A középiskolai «utáni számviteli vizsgát tett Pozsonyban. 1917­ben önként hadbavonult ési az olasz fron­ton harcolt az összeomlásig, majd Nagy­szombat és Pozsony körül résztvett az ellenforradaimi harcokban. 1919 júniusá­ban szerelt le tizedesi rangban. Kcsk.-t kapott. 1920-ban félévig mint s. jegyző működött Girálton, azután két évig a cseh hadseregben teljesitett szolgálatot, majd az etrekarcsai jegyzőségen műkö­dött. 1926 elejétől számtiszt Dunaszer­ciahelven. A Magyar Párt helyi megbi­zottja. Felesége László Irén, gyerme­kei: Irén ,és Sándor. Testvérbátyj|a, A. László és unokafivére, Takács Lipót hősi halált halt. Apáczky Károly, sóskutfelügyelő, Husztsófalva. Itt szül. 1874-bern. Atyja, néhai A. Egidiusz kincstári erdőőr volt. Ö maga előbb uradami erdőőr volt, majd 1909-ben állami szolgálatba lépett, mint a husztsófalvi és ósándorfalvi sósku­tak felügyelője, melyeknek jelenleg ön­álló vezetője. Magyar érzése m^att a szicsek elmozdították állásából. Neje,

Next

/
Oldalképek
Tartalom