Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

A Felvidék vízrendszere,fürdő és üdülőtelepei

Szereo táján kilép a Kis-Alföldre és Gutánál ömlik a Duna északi mellékágába, a Kis-Dunába. Ettől kezdve Vág-Duna néven ismeretes. Teljes hossza 375 kilóméter. Ha azonban forrása és torkolata közötti légvonalat számítjuk, akkor mindössze 190 kilométer. E szerint kanyarjaiban 185 kilóméter meddő utat tesz meg. Esése különösen felső folyásában igen erőteljes. E miatt folyása is rendkívül gyors. 30, illetőleg 40'kilóméteres futás után, 2016, illetőleg 1800 méteres eredő magassága Királyíehotánál már csak 670 méter. Ilyformán a Fehér-Vágnak 30 kilóméteres útszakaszon 1346, tehát ki lométeren kint csaknem

1 45 méter-, a Fekete-Vá gin ak pedig 40 kilométeres szakaszon 1130, vagyis kilométerenkint 30 méter esése van. További folyásában Liptó-Szentmiklósnál 576-, Rózsahegynél 470-, Kralovánnál 410-, Ruttkánál 375-, Zsolnánál 320, Nagybittsénél 300-, Vágbesztercénél 276-, Trencsénnél 203-, Pöstyénnél 158-, Szerednél 124-, Gutánál 110-, Komáromnál 109 méter tengerszinti magasságban fut völgyén keresztül. Ekként esése eredetétől torkolatáig 1908-, illetőleg 1692 méter 11,050 km

2, vízkörnyékében, Liptó, Turóc, Árva, Trencsén és Nyitramegyék folyóvizeit gyűjti össze. Mellékvizeinek száma igen nagy. Közülök említésre méltóbbak: a) a jobb o I da I o n : A Magas-Tátrából, illetőleg az Árva-Liptói-Mészkőhavasokból lerohanó Hibbica. Liptóujvárnál a K o p r o v a-patakkaí bővült Béla-,. S z m e r c s e n k a-, Bon ró c- és K v a c s a n k a-patakok. Ebben a szakaszban legjelentékenyebb mellékvize az Árva, mely a Babjagurából, Árvái Magurából, Kis-Fátrából, az Árva-Liptói-Mészkő- és a határon tarajosodé Osszus-hegységből gyűjtött patakjaival, köztük a Pohoronkával, Hrustinkával, Párnicával, Jelesnával, Oravicával és Bjeli-patakkal, Kralovánnál torkolik a Vágba. A Vág trencséni szakaszéban, Várnánál a V a r i n k a-, Budátínnáí a B i s z t r i c á v a I és számos apró forrással bővült K i súca vizét veszi föl. A határszéli Javorina-, Lukov- és Lopenik hegységekből a vízbő patakok egész sorával bővül. Nagyobbak: a Petronka, Sty a vnik',. P a p r a n d i, M a r i k o v s z k a, B e I a v o d a, T a v a r s z k i, V I á r a, D r e t o m i c a, B o s á c és K I a n e c n i k a

. Nyitra és Pozsonymegyék területén ömlenek belé a L u b i n a, J a blun ka, továbbá a Brezovai és Nedzó-hegységek vizeit magával vivo D u ď vág, mfely hosszú folyásában csaknem párvonalosan halad a Vággal. b) balparti mellékvizei: Liptóban, az Alacsony-Tátra hosszú vonalából a medence felé siető I p o 1

1 i c a, Boca, S t y a v n i c a, D e m e n o v a, K r i z s j a n k a, Lupcsianka. Rózsahegynél torkolik belé a Revúca és a NagyFátra érdekes patakja a Ľubochňa. Turócmegye területén az 565— 376 méteres tengerszinti magasságú medence közepét áthasító T ur óc, mely a Zsgyár-, Veterna-Hola és Nagy-Fátra erős esésű, rohanó — 48 — 2