Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Az Ipolytoroktól Rózsahegyig

A vág völgye Rózsahegynél. Az Ipolytoroktól—Rózsahegyig. Az Ipoly folyó "torkolati tája LelédésSzob között, 3-4 száz méteres, leginkább trachitból, trachittufábóf, riolitból álló szép alkotású hegyek közé van szorítva, mefyek közül magasan üti ki kúpos fejét a Nagygalla, lejebb a Sóshegy, mögötte a Nagy Hidfeghegy és azontúl, pontosan Hant-nógrádi határon a 939 méter magas Csóványos. A Nagygalátóí nyugatra, az Ipoly vö!gye hirtelen szétterül" s mintegy öt kilométer széles alluviális síkjának szélén, a csendes, napsugaras, áldott határu falvacskák egész sorát rejtegeti. Ha elindulunk ezen az úton, lépten-nyomon történet-patinás helyekkel találkozunk. Itt van elsősorban a dunamenti Szob, hol Carisius Tribunus castrumának romjai emlékeztetnek Róma pannankőri» uralmára. Aztán Damé s d, a XIV. században Zách Felicián birtoka. A hagyomány szerint 1330-ban innen indult Visegrádra, hogy a gyűlölt oíaszi Róbert Károlyt és családját elpusztítsa. Várát 1646-ban a törökök tették egyenlővé a földdel. Szaíkán fölkereshetjük az alacsony, zsúpptetejű, márvány emléktáblás házikót, melyben 1842-ben dsepreghy Ferenc, a kiváló színműíró született. Pá s z t ó n, a ciszterciták XV. században épített temploma állítja meg a vándort, míg Szakállas kiterjedt kő és bronzkori ősteíepeiről s a Börzsönyi"hegységen át, Vác felé húzód'ó 'prehisztorikus földsáncairóí híres. N a gijy1> ö r z S ö n y b en nem mulaszthatjuk el megtekinteni ö község fölötti dombon álló s a XIII. század első felében épült egyiHajós, félkőrös apszisu templomot, mely árpádkori építészetünk

1 egyik felette érdekes emléke. Egy másik templomát, a Zsigmond király által 1416-ban idetelepített szász bányászok a XV. század elején építették, Ennek ajtaja fölött, 1417-ből, az építtető bányász-céh jelvénye van.. — 390 —