Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Budatintól Likaváig

dik. Szentmiklósi Pongrác, a hirhedt h aramba sa (ugyanis 1436-ban foglalta el és ettől kezdve hosszú ideig, innen tartotta rettegésben a környéket. A huszita rablókkal hadakozó Hunyadi János által megszorítva, Pongrác 1449-ben kötelezte ugyan magát, hogy addigi rabló életmódját megváltoztatja, ámde nem sok idő múlva már ismét kitört belőle a vad zsebrák vér és Nyeböysza Miklóssal versengve pusztították a turóci prépostság birtokait. A blatnica-videki !nép gyötrelme tulajdonképen csak akkor vált kibírhatatlanná, mikor Pongrác úr a Felvidék íegy másik harambasájával, Komorowszky Péterrel akaszkodott össze. Turóc földje ezzel valóságos csatatérré vált. Vad zsebrák hordák csatangolták keresztül-kasul. Hol Pongrác, hol Komorowszky martalócai dúlták, égették, fosztogatták, mígnem az életre-halálra menő viaskodás'ból Pongrác került ki győztesen. Ekkor aztán hatalmába keríté egész Turóc megyét s mint haidán Csák Máté, vagy Stibor vajda a Végvidéken, úgy tette retteg'etté nevét ő a Kárpátok alján. Mátyás idejében királyi birtok. De nem; sokáig, mert a király 1470-ben, Ernust János budai kincstári prefektus, turóci főispánnak adományozta, ki eg y időben bírta azt Szklabina, a zolyommegyei Lipcse s a zalamegyei Csáktornya váraival egyetemben. Érdékes alakja ennek a Ikornak ez az Ernust János. Svédországból származó zsidó, kit üzíeti képességei rövid idő alatt óriási vagyon urává, Mátyás király egyik legbizalmasabb emberévé, legfőbb pénzügyi tanácsosává, majd királyi kincstárnokká, 1476-bán pedig Zala, Zólyomi és Kőrösmegyék főispánjává emelték', s a 'pénzügyek terén olyan szinte korlátlan befoyásra tett szert, mint IV. Béla korában a szintén zsidó Henuk kamaragróf. Ernust Jánosnak 1476-ban bekövetkezett halálával, a blatniaci és szklabinyai uradalom fiaié, Zsigmonddé az akkor már pécsi püspöké, majd 1494-től horvát-szlavon báné és II. Jánosé, Dobzse László, királv kédvelt hívéé, a hasonlóképen horvát-szlavon báné lett. A mohácsi vész után János királyé. De csak rövid ideig, mert 1532ben már a Ferdinándp árt i R é va y Ferenc tette rá ideig lene sien a kezét, hogy nyolc évvel később, királyi adományként »örök időkre« biztosítsa családja részére. Ez az örök id'ő azonban mindössze 70 évig tarthatott, mert a vár főkapuja fölött 1613-ban már id'egen címer jelezte, hogy a vár új Igazdát kapott. iEz a címer egy lebegőhaju koronás szüzet ábrázol, amiből tudjuk, hogy a vár 'ekkor Forgách birtok; A Forgáchok bőhajtásu családfáján, a nagyhírű Forgách Simon hadvezér, főpohárnokmester és P emf linger Orsolya másodszülött fiát, a magyarországi ellenreformációi tulajdbnképeni megindítóját és a protestántizmusnak mindvégig engesztelhetetlen ellenségét, Ferenc esztergomi érseket találjuk e síám, alatt. S valóban, ha átkutatjuk a történelem lapjait, a töredezett címeres márványlap szögbetüi mellett tanúbizonyságot tesznek a barátokírta krónikák, melyek elmondják, hogy Forgách Ferencet II. Mátyás igazlátói éppen az 1613-, esztendő Szentgyörgy havának első napján iktatták be a turóci prépostság s ezzei kapcsolatosan a blatnicai vár birtokába. Mikor lett rommá? Mint a keletkezését, úgy pusztulását is homály fedi. Füstös, repedezett falai csak sejtetik, hogy lángok marta'éka lett. Elpusztult. Volt. — 257 — 10