Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
A Felvidék geológiájának alapvonalai
A Felvidék geologiai térképe. A Felvidék geológiájának alapvonalai. Ha egy tekintetet vetünk hazánk domborzati térképére, szemünkbe tűnik a terület többé-kevésbbé deformált, de mégis tálszerüen besüppedt alakja. Közepe sima, mint a tál feneke, míg a szélek felé, peremszerűen egyre emelkedő. Ez a perem Pozsonytól Orsováig legkiemelkedőbb a régi politikai határon, míg nyugaton és délen az jemelkiedési maximum a határokon túlra esik. A térkép szemléíésénél önkéntelenül is egy kocsonyaszerű tömeggel telt nagyobb edényre gondolunk, melynek ha a közepére erősebb' nyomást gyakorolunk, a kocsonyaszerű massza besüpped, de ugyanekkor a benyomott anyag a nyoamási körzeten túl fölpúposodik, kidomborodik, vagyis a mélyedés körül perem képződik. Az a fizikai jelenség, melyet kicsinyben így észleltünk, gigantiku1 san felfokozott méretekben jelentkezett a föld-történet kezdeti korában is, midőn kataklisztikus erők hatottak a földkéreg egyes pontjaira: besűlyesztve, de ugyanekkor magasba is emelve egyes kéregfelületeket. . ! i ; - i i : Akik ma járják az alföldek rónáit, vagy a hegyvidékek afacsonyabb-magasabb emelkedlésieit, sasbérceit, szakadékait, egeket ostromló ormait, talán eszükbe sem jut, hogy a napjainkban észlelt térszin nem volt ilyen a »világ kezdete« óta s hogy az évmilliók elképzelhetetlen távlatában volt ,idő, midőn az Alföld nagy medencéje fölött megmérhetetlen mélységű tengerek forró hullámhegyei tarajlottak és ugyanakkor, mikor a Duna-Tisza mélysíkja helyén egy hatalmas, a magyar geológusok által Ö smát rána k nevezett hegylánc több ezer méter i. Holocén (Alluvium)-kor. 2. Pl eistocén (Diluvium)-kor. 3. Neogén (Pliocén, Miocén)-kor. 4. Paleogén (Oligocén, Eocén)-kor. Középkor (Mezoos) : 5. Kréta, Jura, Triasz-kör. Ô : ,(Paleozoos)-kor; 6. Perm. Karbon, Devon-kor. <") s (Archai)-kor: 7. Kristályos palák. Régi eruptiv kőzet. 8. Gránit, Diorit stb. Ujabb eruptiv kőzet: 9. Andezit, Bazalt.
