Mártonvölgyi László: Emlékek földjén (Nitra : A Híd, 1941)

Bercsényi pihenője

v latlanul nyújtózott át a várárok vizén, melyen a csillagok kék visszfénye rezgett. Óvatosan kúszott ál rajta hat kuruc, két vezér és négy közlegény. Nesztelenül, mint a kígyó. Bezzeg zsivajt csaptak aztán a várudvaron ! Olyan lövöldözést rendeztek, mintha egy teljes kurucezred sütögetné el puskáit. Mire Marsinszky András a zajra kirohant, már megadta magát az egész várőrség. Neki már csak az a feladat jutott, hogy kitűzesse a bajmóci toronyra a fehér zászlót, annak jeléül, hogy Bajmóc vára hivatalosan is megadta magát. így a kuruc hadsereg künnrekedt része is bevonulhatott a várba. Marsinszky András katonásan káromkodott, amikor az ujjain számlálhatta meg a bevonuló kuruc „sereget", de Czelder Orbán ezzel vajmi keveset törődött. A szikla már megvan, de a fészket rá Bercsényiéknek kell rakniok! — mondotta mosolyogva Czelder Orbán, mikor Marsinszky seregével a várból kivonult. így őrzi Bajmóc bevételét a másik bajmóci monda. Az idő nem őrizte meg úgy minden részletében, mint Póky Péter pénzének meséjét, töredékeiből azonban összeállítható. Első feldolgozását könyvünk nyújtja. A történelem az ostrom részleteit nem jegyezte fel Egy régi krónika feljegyzi ugyan a halastó Iecsapolásának tényét, de a többi mozzanatot csak a szóhagyomány őrizte meg monda alakjában. Hogy azonban Bajmóc valóban Bercsényi pihenőjévé vált — az történelmi tény. Rákóczi a várat elfoglalása után legkedveltebb generálisának juttatta, régi titkos kívánságát jutalmazva. Bercsényi magyar vendéglátó szeretettel nyitotta meg Bajmóc kapuit, Felsőnyitra nemesi előkelőségei előtt s a nagyasszony híres báljain otthonosan érezték magukat a Bossányiak, Tarnóczyak, Majthényiak, báró Perényiek, Pongráczok, Hunyadiak, Rudnayak, Rudnyánszkyak, Zsámbokréthyek, Giczyek, szlavincai Sándorok, sőt még az elfogott császári fővezér Starhemberg gróf is, aki becsületszó ellenében szabadon mozgott a várban s akit Bercsényi hagyományos magyar gavallériával tekintett vendégének. A mai bajmóci Anna-bálok nyomán Bercsényiné híres báljait idézzük emlékezetünkbe, akár a költő : *) . *) Idézet Szathmáry István „Rákóczi" című époszából. — 32 —