Csanda Sándor: Első nemzedék

Az elbeszélő irodalom - Juhász Árpád

JUHÁSZ ÁRPÁD Juhász Árpád, a szocializmussal rokonszenvező író és publicista Kassa mellett, Szepsiben született 1894-ben; 1945-ben halt meg Budapesten. Iskoláit Bécsben, Besztercebányán, Rozsnyón, Miskolcon végezte. Első verseskönyve Elfojtott könnyek címmel még diákkorában jelent meg. Tanulmányai után újságíró lett Szatmáron, onnan különböző lapokhoz ment Debrecenbe, Miskolcra, Szegedre, Kolozsvárra, Budapestre. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után külföldre emigrált, csaknem egész Európát bejárta. Szlovákiába kerülve előbb Iglón, majd Munkácson és Kassán volt újságíró. Számos verse, cikke jelent meg a szocialista és kommunista lapokban is. 1913-ban jelent meg Gobelin című novellás könyve, 1914-ben az Aranypohár című regénye. Későbbi munkái: Köszöntés messziről (versek, 1916), Úri kaszinó (regény, 1926), Búcsúzó (versek, 1928), Hamlet dán királyfi (regény, 1929), Murin-ház (regény, 1932). Emil Rusko szlovák íróval együtt Červená opica (Vörös majom) címen egy szlovák nyelvű színdarabot is írt. 1938 után Kassán és Budapesten adott ki versesköteteket : Felkiáltójel, Testamentum, Szabadság himnusza. A szlovákiai magyar irodalomban Juhász Árpád Úri kaszinó című regényével mutatkozott be. A vidéki város úri kaszinó létesítését határozza el, a vezetésére a másodvirágzását élő szépaszszonyt és húgát kérik fel. A városka nyugalmát felkavarja a két asszony: a férfiak versengenek értük, a feleségek pedig bosszút forralnak. A szépen elgondolt történet megírásában nem mindig mutatkozik a megfelelő erő. Ahol a költő jelentezik, ott nincs semmi hiba. A szemünkben, a fülünkben, az orrunkban benne van a kisváros minden színe és minden hangja és minden illata és minden pora. Azt lehet mondani, a keskeny kisvárosi aszfalt a tragikuma ennek a történetnek, az aszfalt, amely várost gyárt a faluból, amelynek érezzük 16 241