Csanda Sándor: Első nemzedék

A líra - Kelembéri Sándor - Reininger József

színműve: Ez Pozsony (1912). Tipikusan provinciális, műkedvelő költő volt, néhány erotikus költeménye azonban igazi lírai hőfokon fejezi ki szerelmi élményét. Kritikusai a nemzeti konzervatív költők közé szokták sorolni. KELEMBÉRI SÁNDOR (1902—1973) a nemzeti romantika költője. Az Ősz szerelmese címmel megjelent (Debrecen, 1923) első verseskötetéről még biztató hangon ír Fábry Zoltán a romániai Geniusban: Az önleszámolás, tisztulás, akadálybotló költői indulás versei: Első líra: a teher könnyítés, sebmutogatás, szabadulni-, szeretnivágyás zsúfolt, egyhangú zenéje. De ezen túl: a tisztult pillanatok jövőt sejtető villanásai: az útmutatás, útindulás biztató jelei. Második kötetének: Alusznak a falvak (Kassa, 1930) vidékiességét és nacionalizmusát Fábry is elítélte. REININGER JÓZSEF (1896-1979) somorjai tanár szociális tartalmú költeményekkel jelentkezett: Hozsánna, ember!? (Pozsony, 1929). Költészete ennek a hivő, naiv emberségnek a tudatosítása. Valóságértéke kevés, de mert becsületes küszködés, hivő hitetlenség eredménye — a pátoszt, a frázist egész paradoxmód valami ingerlő, meztelen szemérmesség helyettesíti — s ez aztán fenntartja és értékké avatja — írja róla Fábry Zoltán a Korparancsban. 141