Selmeczbányaiak emlékkönyve (Budapest, Selmeczbányaiak Egyesülete)

Életrajzok

1920-ban visszatért az államrendőrséghez s fogalmazóvá nevezték ki, 1922-ben pedig átminősíttette magát felügye­lővé, s 1925-ben főfelügyelővé neveztetett ki. A buda­pesti rendőraltiszti és iegénységi tanfolyamok parancs­noka és tanára. Katonai kitüntetései: I. és II. oszt. ezüst vitézségi érem, Károly csapatkereszt, sebesülési érem, háborús emlékérem, s a rokkant jelvény. Vaitzik Emil főerdőtanácsos. Szü­letett 1867-ben Hegybányán (Hont m.). Középiskoláitaselmeczbányai róm. kath. nagygimnáziumban és az ev. líceumban végezte az 1878 —1886. években. További tanul­mányait a bányászati és erdészeti akadémia erdőgazdasági szak­osztályán folytatta, majd annak befejezése után 1890-ben a bus­tyaházai (Mármaros m.) m. kir. erdőhivatalnál kezdte meg állami szolgálatát. Miután 1892-ben az államvizsgát letette, a selmeczi erdészeti és bányászati akadémia ábrázoló-mértani tanszékéhez nevezték ki tanársegédnek s itt működött 1900 őszéig. Ez időponttól kezdve szolgálati helyei: 1900—1909 a beszterczebányai m. kir. erdőigazgatóság; 1909—1919 a liptóújvári m. kir. főerdőhivatal, s végül a világháború okozta új állam­alakulás után 1920-tól, 1926. évben történt nyugdíjba vonulásáig, a miskolci m. kir. erdőigazgatóság. Elisme­résre méltó munkásságot fejtett ki tudományos és művé­szeti téren is; már akadémiai hallgató korában entomo­lógiával foglalkozott, későbben pedig az erdőgazda­ságra fontos állattannal. Kiváló lepkegyűjtő és nagy­értékű gyűjteményét az erdészeti akadémiának és az Orsz. Erdészeti Egyesületnek ajándékozta. Szakirányú munkásságát az „Erdészeti Lapok" örökítették meg. Jelen­legi lakóhelyén, Miskolcon is élénk közéleti tevékenysé­get fejt ki, tagja ugyanis a városi közigazgatási bizott­ság gazdasági albizottságának és több más helyi egye­sületben vezető szerepet tölt be. Tagja továbbá az Orsz. Erdészeti Egyesületnek, a Tiszajobbparti Egyesületnek, a Mérnöki Kamarának (alapítása óta) és más egyesületnek. Vankó Rezső oki. vaskohómérnök, a „Bámert" cég műszaki igazga­tója. Középiskoláit a besztercze­bányai ág. ev. és kir. kath. főgim­náziumokban, továbbá a selmecz­bányai ág. ev. lyceumban vé­gezte, s itt is érettségizett 1900­ban. További tanulmányait a sel­meczbányai bányászati és erdé­szeti főiskola vaskohászati sza­kán folytatta s 1904-ben nyert ab­solutóriumot. 1904—1905. évben egyéves önkéntes volt Komárom­ban a 6. sz. cs. és kir. vártűzér ezrednél. 1905—1906. évben a charlottenburgi műegyetemen tanult, vaskohó­mérnöki oklevelét pedig 1908-ban nyerte el Selmecz­bányán az államvizsga letételével. Pályáját a neves Kachelmann Károly és Fia cégnél kezdte Vihnyén (Bars m.), ahol 1904—1914-ig szolgált. 1914—1921-ig dr. Lipták és Társa cég szolgálatában volt Pestszentlőrincen; 1921­től pedig a Bányagépek és Mechanikai Szállítóberende­zések Gyára R.-T. cégnél működik, előbb főmérnökként, később, mint műszaki igazgató. 1914-ben a háború elején, mint tart. tűzérhadnagy tényleges katonai szolgálatra vonult be, s 1916-tól a szerb és orosz harctéren (Volhynia) volt, mint ütegparancsnok s 1918. év márciusában tart. századosként szerelt le. A bányagépészet terén köz­ismert szaktekintély. Nagy műszaki elfoglaltsága ellenére számos egyesületnek, így az Orsz. Bányászati és Kohá­szati Esésűiét választmányi tagja; a Magyar Mérnök- és Építész Egylet, stb. tevékeny tagja,- a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetségének választm. tagja, Újpesten 1923—1931-ig ág. hitv. evang. egyház jegyzője volt. Gyermekei: Irén, férj. Szövényi Lux Gézáné, Richárd műegyetemi hallgató és Géza technológus. Vaszary Ernő oki. erdőmérnök, ny. fürdőigazgató. Nagyczenken (Sopron m.) született 1863-ban, ahol édesatyja gróf Széchenyi István, később ennek Béla fia uradalmi tiszttartója volt. A sop­roni bencés főgimnáziumban tett érettségi után 1886-ban a sel­meczbányai Erdészeti Akadémia elvégeztével a pannonhalmi fő­apátság erdészetének szolgálatá­ba állott. 1899-ben letette az er­dészeti államvizsgát és 1890-ben Ravazd székhellyel a főapátság erdészetének élére került, mint erdőmester. Itt, mint Győr vármegyének választott megyebizottsági tagja, 25 éven át a megyei életben élénk részt vett. Mikor a Szt. Benedek-rend 1912-ben Balatonfüred átépítését elhatározta, az akkori főapát Dr. Hajdú Tibor bizalmából megbízást nyert a nagy­arányú építkezés végrehajtására s egyben kinevezték Balatonfüred fürdőigazgatójává. 1914-ben, az átépítés befejeztével, a fürdő átszervezését vitte keresztül és sok érdeme van abban, hogy Balatonfüred világfürdő lett. A háború alatt katonai kórházat rendezett be, ahol az összeomlási időig naponta 20—25 tisztet és 120—130 legénységi állománybeli katonát ápoltak és a katonák százai gyógyultan hagyták el Balatonfüredet. A fürdő bérbeadásával állásában maradt, majd 46 évi szolgálat után, teljes elismeréssel szolgálata iránt, nyugdíjba helyezték. 1923 óta Quadt Sándor herceg hidegkúti erdé­szetének felügyeletét és vezetését látja el. Visnyovszky Károly oki. vaskohómérnök, ny. áll. vasgyári műszaki főtanácsos. Középiskoláit Selmeczbányán az ág. ev. lyceumban végezte s itt is érettségizett 1895-ben. A középiskolai felső osztályokban a Petőfi-önképzőkörben elismert szépirodalmi tevékenységet fejtett ki. A selmeczi főiskolán a vaskohómérnöki szakot 1898-ban végezte el. önkéntesi évét 1898—99-ben a cs. és kir. vórtűzéreknél szolgálta, majd tart. hadnagy lett. A főiskola befejezése után a kudsiri m. kir. állami vasgyárhoz nevezték ki mér­nök-gyakornokká. 1901-ben letette az államvizsgát s vas­kohómérnöki oklevelet nyert. 1902-ben lett s. mérnök, Vajk Árpád dr. budapesti ügyvéd. Született Hodrusbányán 1887. év­ben. Középiskolai tanulmányait a selmeczbányai ág. hitv. evang. lyceumban, egyetemi tanulmá­nyait Budapesten végezte. A vi­lágháborúban előbb a karinthiai arcvonalon, majd a 7., 8. és 9. Isonzó offenzívában a 30.5 cm mozsárágyúknál, mint tüzértiszt vett részt. Az Országos ügyvéd­otthon Egyesület választmányi tagja. Sógora, Singer Lajos fő­halt. Fivérei: Zsigmond (gazdái­Artúr (bányaigazgató Brennberg­bányán) és Hugó (gyáros Laibachban), mindnyájan a világháború elejétől annak végéig arcvonalbeti szolgá­latot teljesítettek. hadnagy, hősi halált kodó Novagradiskán) 181

Next

/
Oldalképek
Tartalom