Kerekes György: Polgári társadalmunk a 17. században. Schirmer János 1625-1674 kassai kereskedő üzleti könyve alapján (Kassa. Wiko, 1940)

Vásárlóinak köre - Művész vásárlók, képírók ( festők), kőfaragók ( szobrászok) - Spillenberger Sámuel - Családja tagjai Kassán, Bécsben, Lőcsén

11-én halt meg sok évi hírneves működés után magas korban — mondja — Hain. Nála tartózkodott egyideig a későbbi ud­vari festő Sp. János. Vele kapcsolatban emlékezünk meg szin­tén Hain krónikája alapján ez érdekes család más lőcsei tag­jairól is. Így Spillenberger Jónás apotekáriusról, gyógysze­részről, akit Amman Jeremiás kereskedővel együtt 1649-ben beválasztottak a községbe, a közgyűlésbe. E választásnál mindkettőjüket olyan kedvezményben részesítették, amit nem szoktak megtenni. Pedig Spillenberger nem volt valami alkal­mazkodó ember. 1650-ben újra beválasztották és épen úgy mint a mult évben, a gyűlésen most sem az általában ilyen­kor viselni szokott köpenyben jelent meg, hanem „Menteck"­jében és veres ,,Czischen"-jében (mentéjében és csizmájá­ban?) Ezért 40 icce (félpint, félkupa) borra büntették az új tör­vény szerint. Ilyenféle nem mindennapi különösebb ember volt a har­madik Lőcsén lakó Spillenberger Dávid is, szintén orvos doktor. Midőn Lőcse 1660 dec. 29-én követett küldött Beszter­cebányára, hogy az ellenreformációban a várostól elvett Thurzó-alapítványt visszaszerezze, megbízásából e kiküldött átment Selmeczre is, hogy Spillenberger Dávidot a város or­vosának meghívja. Midőn öt hét múlva uj besztercebányai követség alkalmával ismét átmentek hozzá, feleségestől „sze­rencsésen" magukkal hozták Lőcsére (1661. febr. 6.) Itt a Rin­gen lakott. A város nagyon megkedvelte és megbecsülte, ex­cellentissimusnak, dominusnak és patríciusnak, kitűnő, méltó­ságos, tanácsbeli nemzetséges származású urnák nevezték. 1670 jan. 13-án Murányban tartózkodott, mint Széchy Má­riának, Wesselényi Ferenc nádor özvegyének, a költőktől annyiszor megénekelt Murányi Vénusnak orvosa. Távollété­ben az egész választott község szavazatával bíróvá választot­ták. A szokásos szertartással a templom szentélyéből az egész tanács és község a lakására ment. Itt a város kulcsait egyik szobájának asztalára tették. Két tanács- és két községi tag az ő személye helyett az ősi szokásnak megfelelve az asztalt emelték föl s visszamentek a templomba hálát adni az Isten­nek, hogy bírót rendelt a számukra. A szokásos bírói lakoma idején Haint, a Lőcsei krónika íróját küldték el hozzá többek kíséretében Murányba. Másnap délben ért oda, üdvözölte őt s az egész község nevében kérte, hogy a bíróságot vállalja el s jöjjön is velők, hogy elfoglalja. Mindezt Spillenberger különös ijedelemmel hallgatta és sajnálattal kijelentette, hogy nagyon sok nagyon fontos ok­ból semmiképen sem fogadhatja el: orvosi hivatása egészségi állapota nem engedi s nincs is a közügyekben jártassága. Térjenek tehát vissza és a tisztelt községnek mondják meg, 224

Next

/
Oldalképek
Tartalom