K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)

Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegyék gazdasági élete. Thury György dr.

74> Nyitra-Pozsony k. e. e. vármegyék gazdasági élete, írta : Thúry György dr. Nyitra-Pozsony k. e. e. vármegyék, négy vármegye közigazgatási területéből (Nyitra, Pozsony, Komárom, Bars) alakult, gazdasági-földrajzi szempontból azonban olyan egységes területből, amely elsősorban Mezőgazdasági jelleget képvisel. Pozsony megyének délkeleti része, Nyitra vármegyének délnyugati oldala, Komárom megyének északkeleti sarka, túlnyomóan sík gabonatermő vidék olvadt össze és teremtette meg vármegyénket. Ez a gazdasági test a kismagyaralföld északi és északkeleti karéján fekszik. Déli peremét a Duna'határolja, derekát a Vág és Nyitra fiolyók metszik át, északi felén hullámos dombok lánca övezi és határolja el attól a területtől, amit most Szlovákiának nevezünk. A vármegye forgalmi iránya: a három folyó és a vármegye közepén áthaladó Budapest-pozsonyi vasútvonal, amely a vármegye székhelyén Érsekújvárnál Komárom, Nyitra és Léva felé "leágazik, aztán továbbhalad Vágsellye, Galánta érintésével Szene felé, hogy itt Pozsonynak folytassa az útját. Vármegyénk gazdasági életének keresztmetszetét az 1938 évi statisztika következőképpen világítja meg. A vármegyének egyetlen városa és vármegyei székhelye Érsekújvár jellegzetesen kisalföldi gazdaváros. A vármegyei járások közigazgatási székhelyei: Vágsellye gazdaközség. Galánta a gabona-kereskedelem ősrégi fészke, Szene kisebb lisztipari központ egyben egyelőre határközség, amely a határforgalomból is kárpótolhatja környékének elvesztését. A vármegyében öt ipari góc jön számításba. Érsekújvár és környéke, Vágsellye nagyközség, Galánta és környéke. Szene és Nagvsurány. Érsekújvárt kivéve a többi ipari góc csak mezőgazdasági termékek feldolgozását végzi, a vármegye más részén csak a malomipar virágzik és néhány téglagyár. Nyitra-Pozsony vármegyék közigazgatásilag új terület, gazdasági szempontból azonban évszázados múltra tekinthet vissza, gyökerei a Kismagyaralföld gazdaság történetének ezeréves magyar anyaföldjében élnek. Ezer esztendő fejlődésének őserejével szemben a csehszlovák kormányzat húszéves gazdasági politikája, amely a gazdaságiföldrajz megdönthetetlen törvényével szemben politikai szemDontokat hajszolt, oly jelentéktelen változást eredményezett, hogy a csehszlovák állam gazdasági összeomlása csak azokat a gazdasági törvényeket temette romjai alá, amelyek gyökerei a prágai kormány zsebéből táplálkoztak s azokat a telepes hősöket sodorta el, akik a csehszlovák eszméért felemelt kézzel harcolva minden áldozatra készen voltak ötven-száz hold zsíros magyar föld erejéig. Nyitra-Pozsony vármegyék gazdasági élete most az átalakulás és szervezés korszakát éli. Miután megtörtént a romok eltakarítása, fcöbb sajátos kérdést kell megoldani. Mezőgazdasági téren a csehszlovák földreform kihatásainak és" igazságtalanságainak felszámolása, ipari téren a cseh iparsorvasztó politika, — melv az egész felvidéket gyarmatosítani akarta — következményeinek elhárítása, kereskedelmi téren a magyar piachoz való visszatérés megszervezése, végül minden téren a gyökerében megtámadott magyar gazdasági erők feltámasztása, mind Olyan hatalmas feladat, amely "nemcsak következetes munkát, hanem sok körültekintést és türelmet is igényel. Ez a munka megtermi gyümölcsét s amikor visszatér ennek a területnek kiegyensúlyozott gazdasági rendje, Nyitra-Pozsony vármegyék az egyetemes "magyar gazdasági életnek újra napnyugati országútjai lesznek, amit vármegyénk területének gazdaság történeti múltja igazol.