K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)

Pozsony vármegye története - Nyitra vármegye története

64 N YITB^ Nyitra megye kialakulásának ősi magja Nyitra város és környéke. Ez a vidék már a történelem gyermekkorában is népesebb település volt. A vármegye eredeti alakjában a tizenhatodik században bontakozott ki, mikor a nyitrai vár ispánságba beleolvadt: a galgóci, szolgagyőri, bányai várispánság, a bolondóci várispánságból Vágújhely és vidéke, Üjvár (Holies) és környéke. Az árpádházi királyok kihalta után a vármegye határa már teljesen kialakult, határpontjai északon Vágújhely, nyugaton Holies, délnyugaton Éleskő, a Kisalföldön Nyárhid, Bars felöl Mánya és Ghymes, a Nyitra felső völgyében Ugróc. Nyitra földjének magyar élete Huba hadnagy seregének megjelenésével kezdődött. Huba honfoglaló serege a Nyitra folyó és a Tormás patak találkozásánál (Érsekújvár határában lévő Nyárhídnál) szétverte a morvaszlávok seregét, vezérüket elfogta, Nyitra várát bevette, aztán a Morva folyóig hatolva nyugaton torlaszokkal és gyepükkel lezárta a behódolt nyugati felvidékre vezető útakat s ezzel biztosította a Dunamedence északi peremén terülő földnek magyar birtoklását. A Névtelen jegyző krónikája szerint Huba népe őrizte Nyitra, Sempte, Galgóc, Trencsén, Bolondóc és Bana (Bánya) várakat. Kézai Simon krónikája állítja, hogy Léi, Tas fia Nyitra és Galgóc tájékán telepedett meg. A vármegye különböző pontjain talált honfoglaláskori magyar fegyverek, Érsekújvár mellett az anyalai határban feltárt honfoglaláskori magyar lovassírok tárgyi bizonyítékai annak, hogy a magyarság már a honfoglalás hajnalán birtokba vette a vármegye minden jelentékenyebb pontját s különösen a megye kismagyaraiföldi vonalán helyezkedett el sűrűbb rajokban, amint ezt könyvünk községi adattárában felsorolt helytörténeti adatok számos példája igazolja. A vármegye kialakulását előbb honvédelmi, majd földrajzi, végül közigazgatási szempontok befolyásolták. Katonai szempontok hívták életre a vármegye területén épült várakat, ezek körül földrajzi adottság szerint alakult ki a várispánságok sora, amely várispánságok végül a közigazgatás érdekeinek nyomása alatt olvadtak össze a vármegye testében. A vármegye területén, mint említettük hat várispánságot ismerünk, a nyitrai, bányai, galgóci, szolgagyőri, sasvári, semptei várispánságokat. Ezek közt a legfontosabb szerepet töltötte be a nyitrai várispánság, amelynek várterülete a legnagyobb volt a vármegyében. A nyitrai vár a nyitrai várispánság központja, már a honfoglalás korában jelentékeny erődítmény és forgalmi központ volt s mi sem természetesebb, mint ennek a vonzása az egész nyitrai földre. A nyitrai várispánság szomszédságában a Vág folyó balpartján (Szereddel szemben) Sempte vára körül feküdt a semptei várispánság; felette a Vág vonalán Pöstyén-