K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)

Pozsony vármegye története

53 togva gurul s nem akad el a sárban, mint a postakocsi. Az új idő, már gyermekcipőjében is nagyokat lép. Már hallani a jövő hangját, amit később Kossuth hirdet: „Egyesülnünk kell érdekben a néppel, hogy erősebbek legyünk, mintsem a kormánykény büntetlenül tapossa törvényeinket." A vármegye örökös főispánjai az aulikus Pálffyak már nem uralhatják a megyét politikai érdekük és a bécsi parancs szerint. Somogyi Antal a vármegyei liberálisok vezére, Kossuthnak még az emigrációban is törhetetlen híve, a vármegye népét is a hátamögött érzi, mikor öntudatosan szembe fordul Pálffy Ferdinand Leopold gr. főispáni helytartóval és leszavaztatja a bécsi udvar önkénye miatt, a somorjai megyegyűlésen. A szűk látókörű megyei konzervatívok, akiknek egyetlen tudásuk Werbőczy Hármaskönyve s mindent ennek szemszögéből ítélnek meg mindjobban elvesztik befolyásukat, a jogtalan magyar dolgozó tömegek szószolóival szemben. Az 1839 évi országgyűlés Deák hatása alatt áll, a magyar nyelv és a jobbágyterhek ügyében intézkedik, az 1843—44 országgyűlésnek pedig már Kossuth Lajos a lelke. 1844-ben Pozsonyban is megalakul a „Védegylet," mely a külföldi áruk kiszorítását szorgalmazza. Divatba jön a magyar tánc és a magyar muzsika. Forrongó hangulatban nyilt meg Pozsonyban az 1847—48 évi országgyűlés. Az országgyűlés megnyitására lejött Bécsből a királyi párral a serdülő Ferenc József főherceg is. 1847 nov. 19-én mondotta el Kossuth első országgyűlési beszédét. A bécsi kamarilla utasította a vele tartó főrendeket, hogy akadályozzák meg az ellenzék minden törekvését. Ezalatt kitört Párisban a februári forradalom. Ennek hírére március 3-án Kossuth nagy beszédet mondott s indítványozta, hogy a királytól feliratban követelni kell az összes reformokat. Az alsó tábla elfogadta az indítványt, a bécsi kormány megakadályozta a főrendi tárgyalást. Március 13-án kitört a bécsi forradalom. Pozsony megye ezen a napon épen megyegyűlést tartott. Viharos lelkesedést váltott ki Metternich bukásának és a bécsi forradalomnak hire a megyei rendek között, a gyűlésből tisztelgő küldöttséget menesztettek Kossuthoz és Batthányihoz s utasították az alispánt, hogy Kossuth életnagyságú képét festesse meg a vármegye számára. Március 14-én a pozsonyi polgárság az ifjúsággal karöltve fáklyásmenetet rendezett Kossuth tiszteletére, aki a Zöldfa szálló erkélyéről Batthány Lajos, Andrássy Gyula társaságában lelkesítő beszédet mondott. Március 15-én a felirati küldöttség Bécsbe ^ ment. István nádor kieszközölte a királynál a felirat elfogadását. Március 17-én délután visszaérkezett a küldöttség. Kos- ^ suth ismét a Zöldfa-szálló erkélyéről hirdette ki a független T,. felelős minisztérium kinevezését. Tomboló lelkesedés követte Kossuth szavait. Pozsony és a magyar nemzet százados ellentét után egymásratalált. Pozsony vármegye az újjászületett ország bölcsőjeként vonult be a históriába. Március 17-én a pozsonyi utca megtámadta a zsidó városrészt, a nemzetőrségnek sikerült másnapra helyreállítani a rendet. A fellobbanó tűz azonban továbbterjedt. Vármegyeszerte kitörtek a zsidóellenes zavargások, április 8-án Nádason, és Binócon, 25-én Szereden, húsvétnapján pedig Pozsony vár alján fosztogatott a tömeg. A zsidóság a zavargások hirére, megyeszerte menekült. Bécsben és a cseh földön kerestek menedéket, sokan végleg elhagyták a magyar földet. A kormány Tarnóczy Kázmért rendelte ki kormánybiztosnak. Tarnóczy rendkívüli bíróságot állított fel, amely száznál több zavargót börtönre és eltoloncolásra ítélt. Vezetőjük a 24 éves Pál Lőrinc két évi várfogságot kapott. A megyebeli zavargások kivizsgálása hosszú ideig tartott, az elítélteket a komáromi vár börtönében helyezték el. Pozsony megye levéltárában hatalmas irattömeg vár a történetíróra, mert csak az iratok tárgyilagos kivizsgálása világíthatja meg ennek a tömegmozgalomnak valódi hátterét, amelynek titkos útja a bécsi kamarilláig is elvezetett, mert csak ennek volt érdeke, hogy az újjászületés lázában