K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)
Galántai járás
131 nov. 10-én szabadult fel. A földbirtokreform következtében 1921-ben 546 k. h. szántót 40 trencsénmegyei szlovák, 1924-ben 195 k. h. szántót Jugoszláviából jött szlovák telepesek között osztottak ki. A telepesek ma is itt vannak. Háziipar kosárfonás, seprőkészítés, rongyszőnyegszövés. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. jb. közj. csö. Galánta. Vá. Galánta. Posta és távbeszélő helyben. Tósnyárasd kk. galántai járás. A községet legutóbb 1894-ben a Vág öntötte el, amikor a község házainak harmadrésze elpusztult. Területe: 1.088 k. h. Lakosság: 672. Ebből magy.: 663, szlovák: 9. Magy. beszél: 668. Vallás szerint: r. k. 661, ref. 6, izr. 5. Fb. I. 0, II. 5, III. 73. Népsűrűség: 107.3, lakóház: 125. Községi bíró: Varga Dániel. R. k. népiskola két tanerővel. Önk. Tűzoltó Egyesület. Hitel és Fogyasztási Szövetkezet. A község felszabadult 1938. nov. 10-én. Püig. tsz. Érsekújvár, jb. közj. csö. Galánta. Vá. megálló. U. p., u. t. Nemeskajal. Üjhelyjóka kk. galántai járás. Hajdan Jókához tartozott s csak az 1553. évi portális összeírásban található Jóka-Üjhely néven mint az óbudai apácák birtoka. 1647-ben a pozsonyi Klarissza apácáké, 1787-ben pedig a vallásalapé volt. Későbbi birtokosai az Eszterházyak, majd a Zichyek és Batthyányiak. A megszállás előtt gr. Pálffy Béláné birtoka. Területe: 1.503 k. h. Lakosság: 526. Ebből magy.: 524, szlovák: 2. Magy. beszél: 525. Vallás szerint: r. k. 516, ev. 1, izr. 9. Fb. I. 0, II. 10, III. 52. Népsűrűség: 60.8, lakóház: 83. Községi bíró: Andrássy József. Szolgabírói kirendeltség: Szene. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. Galánta, jb. közj. Somorja, csö. Jóka, vá. Szene, u. p. és u. t. Jóka. Vága nk. kj. galántai járás. Régi érseki birtok, amely 1326-ban, amikor Gyarmati Gergely az esztergomi érsekségnek adományozta, már a mai nevén szerepel. Az 1553-iki portális összeírásban Vaaga alakban 28 portával van összeírva. Hagyomány szerint a község halásztelep volt, • amit erdélyi székely családok alapítottak. Területe: 2.731 k. h. Lakosság: 2.217. Ebből magyar: 2.181, szlovák: 35, magy. beszél: 2.216. Vallás szerint: r. k. 2.197, izr. 13. Lakóház: 444. Népsűrűség: 141.0. Földbirtok I. 0, II. 8, III. 239. Községi bíró: Sandula Lajos. Róm. kat. népiskola 7 tanerős. önkéntes Tűzoltó Egyesület, Leventeegyesület. Hitelszövetkezet (OKH tagja), Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet (Hanza), Tejszövetkezet (OMTK tagja), Műmalom. A község 1939. már.c. 14-én szabadult fel. A község szívósan ellen állt a cseh megszálló csapatoknak és csak 1919 január végén teljesen körülvéve adta meg magát. Ugyanezen év jún. 4-én a cseh megszálló katonaság a tüntető magyar tömeg közé lőtt, amelynek a számos sebesültön kívül három halálos áldozata is volt: a két Józsa testvér és Forró István Lőrincz. — Püig. tsz. Érsekújvár, ah. jb. és közj. Galánta, v. á. Galánta, u. p. és u. t. Galánta. Vízkelet kk. kj. galántai járás. Legrégibb nyoma 1297-ből merül fel Wyzkeleth alakban s a III. Endre kézjegyét viselő okirat szerint a király Bogár fia Márton comesnek juttatta. Megelőzően pozsonyi várbirtok volt. A pápai tizedszedők Vizquelt alakban jegyezték fel. A XV. század derekán a Kürty, Békefy, Kiskürty és Vízkelety családoké, majd később Báthory András, azután a Thurzók voltak urai. Az Esterházy és Majláth grófoknak volt itt nagyobb birtoka. Kisebb nemesi birtok felett rendelkeztek a Somogyi, Jurovics, Székely, Prányik és Liskovics családok. Hozzátartozik: Lénó major, Sziget, Zugó major. Területe: 3.352 k. h. Lakosság: 1.331. Ebből magy.: 1.318, szlovák: 13, magy. beszél: 1.330. Vallás szerint: r. k. 1.310, ref. 2, ev. 3, izr. 10. Lakóház: 183. Népsűrűség: 69.0. Földbirtok: I. 3, II. 7, III. 74. Községi bíró: Burián Ferenc. Községi elemi isk. 6 tanerővel. SzMKE, Tűzoltó Egyesület. Fogyasztási Szövetkezet. A község 1938. nov. 9-én szabadult fel. Szlovák telepítés a községben nem volt, azonban a község határában abból kihasítva 350 k. h.-n Stefanikov néven új községet létesítettek. Ezek a telepesek még jelenleg is itt élnek. — Püig. tsz. Érsekújvár, ah. jb. és közj. Galánta, csö. Nemeskosut, v. á. Galánta és Nemeskosut, u. p. és u. t. Hidaskürt. 5*
