Matula Antal: Népnevelés a csehszlovák köztársaságban (Bratislava. Kultúra, 1929)

A magyar kisebbségi kultúra támogatása

tárak alapítására segélyben részesült. „A Reggel" napilap 1925 június 13-i 132. száma megállapítja, hogy magyar községi könyvtárak ott is létesittetnek, ahol az 1919 július 22-iki, 430. számú t. és i. g3

r.-ben lévő törvény szerint csak 1929ben kellett volna könyvtárt alapítani, mivel a lakosság a szükséges létszámot még nem érte el. Az állami igazgatás a csehszlovák katonaságnál szolgáló magyar katonák iránt is a legnagyobb figyelmet tanúsította, amennyiben részükre több száz kötetből álló könyvtárakat létesített, hogy a katonai szolgálat alatt is, szabad idejükben a magyar kultúrával érintkezésben maradjanak. A szlovenszkói magyar népkönyvtár helyzetével összefüggésben szükséges még megemlíteni,, hogy Szlovenszkó területén összesen 58 magyar folyóirat jelenik meg, ezek közül hat napilap és 30 hetilap. A szlovenszkói országos igazgatás törekszik, azon városokban, ahol a magyar lakosság többségben van, vagy egy jelentékenyebb számú magyar kisebbség él, magyar színielőadásokat lehetővé tenni és pedig nemcsak rövid tartalmú vendégjátékok formájában, hanem úgy, hogy a magyar színielőadások hosszabb időn át, megszakítás nélkül tartassanak. Ezért Szlovenszkót két színházi körzetre osztotta, két magyar színtársulat között, magyar színielőadások megtartására. Az első körzetbe a következő városok tartoznak: Pozsony, Érsekújvár, Komárom, Léva, Galanta, Dunaszerdahely, Udvard, Bátorkeszi, Kéménd, Gyarmat, Párkány, Zseliz, Somorja, Ipolyság, Guta, Szene, Nagymegyer és Perbete. A második körzethez Keletszlovenszkón a következő városok tartoznak: Kassa, Losonc, Rimaszom-' bat, Rozsnyó, Pelsőc és Tornaija. Ebből látható, 72