Jócsik Lajos: A magyarság a cseh és szlovák néprajzi térképeken (Budapest, Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, 1943)

IX. Varsik 1930-as térképének túlzásai

Aiha (a térképen nem látiható Verebélytől északra van.) Nagyhind Kalász Nemesdicske Nemespann Nagycétény Nyitranagykér Nyitrakiskér Lüle Zsitvagyarmat Zsitvamártonfalva Komárom vármegyében ezekhez a következő helységek csatlakoznak: Óhaj Üjlót Fajkürt Kisbaromlak Komáromszemere Komáromcsehi Kolta .1 ászfalu. A térképünk területén van még öt község, melyeket a magyar többségű helyekhez lehet sorolni Réva v szerint, ezek: Csúz Nagyölved Kuraly Nyir Fakóvezekény. Összesen tehát 30 községben jut kifejezésre a csehszlovák népszámlálás túlzása, ennek következtében Varsik 1930-as térképének túlzása és hamisítása. De Révav István módszerével csak az dönthető el, hogy az egyes községek magyar, illetőleg szlovák többségűek-e. A csehszlovákosítás aránya még hozzávetőlegesen sem mutatkozik meg. Nem kaphatjuk meg az egyes községekkel kapcsolatban azt a valószínű együtthatót, amelyből kitűnik a magyarság számának mesterséges lenyomása és a csehszlovákok, csehek és szlovákok arányának és számának mesterséges emelése. A csehszlovákosításnál a következő tényekre kell kapnunk egy valószínű koefficienst. Elsősorban, mily nagy hatásokat ért el az a kényszer, amely nyomása alatt a lakosság szlováknak, vagy csehnek mondotta magát. Tudjuk, szláv kisebbségi iskolák működtek a magyar falvakban, amelyek anyagi és más kényszerrel szlávosítottak.

1 Szlávosított a közigazgatás az állások, az engedélyek, iparigazolványok megadása vagy megnemadása stb. segítségével. Szlávosítottak a nyugdíj megvonásának kilátásbahelyezésével. Szlávosítottak nyílt terrorral a jegyzők és más helyi hatóságok. És végül szlávosítottak a népszámlálásoknál, hisz a biztosoknak ki volt adva előre, hogy az egyes helyeken milyen nemzetiségi arányt szabad fölvenni. Ezt a szlovákok éppen úgy tudják, mint a magyarok, hisz annakidején közös erővel harcoltak ez ellen és beadványt beadvány után szerkesztettek a számláló biztosok visszaélései ellen. Ez a sokféle kényszer mind érvényesül a csehszlovákosítás koefficiensében. Az a véleményünk, hogy ha egymás mellé állítjuk az 1910-es és az 1938-as magyar népszámlálást, akkor kifejezésre kell jutni az egyes helyeken a tényleges nemzetiségi fejlődésnek. Az 1910-es népszámlálás az utolsó békebeli magyar népszámlálás volt, melynek hitelét mi sem bizonyítja jobban, mint az 1919-i csehszlovák népszámlálás eredményei. Az 1938-as népszámlálást akkor tartották, amikor a Felvidék egy része visszatért. E népszámlálás előtt a visszatért területeket elhagyták a csehszlovákok, a húszesztendős cseh uralom közigazgatási, politikai és társadalmi, valamint gazdasági képviselői. S mivel a magyar népszámlálás külön-külön állapította meg a cseh és szlovák nemzetiséget, arra is alkamassá lett az 1938-as népszámlálás, hogy a szlovákok nemzetiségi fejlődését, kibontva a csehszlovák adatokból, reálisan megfigyelhessük és eldöntsük, 1 A félképen feltüntetett magyar községek közül a következőkben működtek az elnemzetlenítés, illetőleg csehszlovákosítás szolgálatában álló szláv iskolák, legnagyobbrészt a Slovenská Liga szlávosító szervezet támogatásával: Bjcs, Csúz, Ógyalla, Udvard, Kürt, Madar, Dunaradvány. Dunaradvány esete világosan mutatja, hogy ebben a tiszta magyar faluban a csehszlovák éra alatt kihozott csehszlovák arányszám kizárólag az odatelepített szláv iskola segétségével állott elő. Füss, Üjbars, Bénv, Farnad, Garamkövesd,, Helemba. Bátorkeszi, Köbölkút, Muzsla, Párkány, Kisújfalu, Királyi, Bese, Andód, Kiskér, Kismánya, Tardoskedd, Alsófegyvernek, Málas, Barsendréd, Oroszka, Pásztó, Nagvsalló, Nagysáró, Zseliz és Komárom, mindezekben a helységekben működtek még szlávosító, illetőleg csehszlovákosító iskolák. Az 1930-as népszámlálás mind e helyeken a csehszlovákság jelentős erősödését mutatja. Az iskolák viszont világosan mutatják, hogy milyen eszközökkel érték ezt el. Nem csoda hát, hogy ezt a csehszlovákosítást az első szabad fuvallat elfújta 1938-ban. Hogy milyen nagy apparátussal dolgozott a Slovenská Liga a magyar vidéken, arra álljon itt az az adat, amely szerint összesen 154 magyar helységben tartott fenn csehszlovákosító iskolákat. 37