Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-01-01 / 1. szám - Kritika - Kerényi György: Bartók új könyve

«lékeket, de szerencsére, ezzel párhuzamosan épségben megőrizte a régi magyar dallamkincset is '*

Az északról, kétirányból jövő idegen befolyás közül a szlovák számban gazdagabb, a rutén viszont további fejleményeivel jelentősebb. Amit Bartók a rutén tánczenének a magyar népzenére tett hatásából következtet, az a legnagyobb távlatok egyikét nyitja zenénk történetében s előreláthatólag nem marad következmények nélkül.

Bartók gondolatmenete a következő: „A rutének legjellemzőbb tánczenéje az ú. n. k o I o m e j k a. A magyar anyagnak ú. n. kanásznótadallamai feltűnően egyeznek a rutén kolomejka-dallamokkal: nyilván ezeknek többé-kevésbé átalakított formái.

— Valószínű,

hogy a kanásznóták dallamaiból fejlődött ki először a „kuruc-nóták" zenéje (pl. a „Kecskemét is kiállítja nyalka verbunkját" — kezdetű dallammal rokon „Tyukodi-nóta"), azután pedig az ú. n. verbunkos zene. Főleg a régi magyar verbunkos-dallamok határozott rokonságban vannak régi kanásznóta-dallamainkkal. Később persze túlságosan sok 18. századbeli nyugateurópai sallang akaszkodott a verbunkos zenére. Lehetséges, hogy az új-magyar dallamok a verbunkós-zene hatása alatt keletkeztek. De ezt a hatást nyilván annyi másféle hatás keresztezte, hogy ez az összefüggés még nehezebben nyomozható ki, mint a verbunkos és a kanásztánc között. A fejlődési menet — inkább érzésem, mint tudásom szerint — írja Bartók

— „ez

lehetett: rutén kolomejka — magyar kanásznóta — verbunkós zene

— új-magyar

népi dallamok.

Az uralomra jutott új magyar dallamok elterjedésük után átcsaptak a határon túlra is. Megfordult a szél. Amily fenyegető volt régebben a szlovák és rutén zene hatása ránk éppoly — szinte végzetesnek mondható — hatással volt a hódító új-magyar stílus a szlovák és rutén népzenére. Bartók könyvének nagy, 127 dallamból álló példatára jórészt ennek a visszahatásnak bemutatására szolgál. Sorozatosan bemutatja a szlovák szövegű hű átvételeket magyarból; — a közismert „Végigmentem az ormódi temetőn" kezdetű dallam szlovák, rutén, horvát és román változatait; szlovák változatokat, melyekben a magyar dallam alakja eltorzult, sorok maradnak ki, viszont megismétlődik az, amelyiknek nem kellene; — két külön dallam keveredik egybe, stb. Igen gyakori, hogy a szlovák variáns a magyar dal refrénjét magyarul veszi át

Az új magyar népzene hatása a szlovák (és rutén) zenére oly általános hogy a szlovák népzene új, harmadik osztályát kizárólag azok a dallamok alkotják, melyek átvételek » magyar anyagból, vagy magyar hatás alatt keletkezett újabb alakulatok.

Bartók megpróbálja megvizsgálni: mi segítette elő az új-magyar dallamok terjedését és hatását idegen nyelvterületen. Először is a dallamoknak pattogó ritmusa dallamvonaluk frissesége, „modernsége" lehetett a főok, a conditió sine qua non. Azután az a körülmény, hogy a régi Magyarország területén lakó népek együtt katonáskodtak. (A katona életnek egyébként a magyar nyelvterületen is nagy szerepe volt a nóták elterjesztésében.) A falusi cgiány-muzsikusok is elősegíthették a terjesztést, valamint az a körülmény, hogy a háború előtt s a háború végeztéig sok szlovák munkás szegődött az Alföldre summásnak. „Csupán egy tényező nem szerepelhetett a terjesztésben: az erőszakos, felülről jövő magyarosítás. Már csak azért sem. mert hiányzott hozzá bennünk a szándék. Hisz éppen vezető embereink nem igen kedvelték, nem is ismerték a magyar falu zenéjét. De meg ilyen mesterséges terjesztés tisztán tárgyi szempontból is lehetetlen. A falu művészete csakis spontán megnyilvánulása lehet; amint abba valaki bele akarja magát ártani és azt mesterségesen akarja irányítani, abban az órában befellegzett az egész falúsi művészetnek."

Könyve második részében a román és horvát népzenét és kapcsolatait vizsgálja Bartók. Bemutatja a román népzenének vidékenkint különböző tipusait, melyek azonban a magyar népzenére semmi befolyást sem gyakoroltak. A Székelyföld, Moldva és Bukovina régi magyar zenéje viszont erősen éreztette hatását az egyes román vidékeken. Ezt sok érdekes példa igazolja.

Különálló eset a szomszéd-kapcsolatok közt a horvát-szerb népzene, mely úgyszólván semmi kapcsolatban sincs a maqyarral, kivéve a Muraköz kis területét, ahol a legtisztább stílusú régi és új magyar dallamok százai találhatók, — horvát