Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1934-09-01 / 7. szám - Magyar irodalmi szemle - (sz. v.): Magyar folyóiratszemle
MAGYAR FOLYÓIRATSZEMLE Nyugat. Nyári május—júniusi számában Gellert Oszkár „örömmel és büszkeséggel jelenti, hogy Babits új műve az idei könyvnapra elkészült." (Az európai irodalom története.) Csakugyan senki nem írhatott hivaiottabb tollal európai irodalomtörténetet a magyar szellőm arisztokráciája közül, mint éppen Babits. Az olvasó nem kap itten hivatalos értékelést, osztályozást, vagy éppen rendszert, hanem történetet, amely valljuk be, egyike a legizgalmasabb kultúrhistóriai olvasmányoknak. Halász Gábor befejezi A fiatal Széchenyi című tanulmányát. A gazdag Figyelő rovatból kiemelkedik Kárpáti Aurél tanulmánya Az ember tragédiája a Burgtheaterben címmel. Ugyanerről a témáról Mohácsi Jenő a Tragédia német fordítója disputái. A színházi bemutatókról Schöpflin Aladár mond bírálatot, míg a képzőművészeti szemlét Farkas Zoltán vezeti. A júliusi kettős számban Babits Könyvről könyvre című rovatában a tragikusan, fiatalon elhalt Tóth Árpádról emlékezik. Véleménye szerint a gáncstalan költőnél lehetett hatalmasabb költő valaki, de költőbb költő soha. Ma könnyen az lehet az érzésünk — írja Babits odébb, hogy egész kultúránk a halál előtt áll, minden pillanatban várhatjuk a katasztrófát s az a káprázatos tűzijáték, a modern költészetnek csodálatos kirobbanása, amelynek a század elején még tanúi voltunk, valami ilyen utolsó varázslat egy leáldozó nap színpompája. Nem hős-e a költő, aki az égő házban is a szépség ereklyéjét védi a lángok elől, vagy a süllyedő hajón utolsó lehelletéig énekel? A Figyelőben Hevesi András fiatal kritikusaink legkiválóbbja mond bírálatot Márai új könyvéiről. (Egy polgár vallomásai.) Lit éra túra. A Literatura nyári számaiból Rónay Mária Kaffka tanúlmánya érdemel különösebb említést. A legkülönösebb s egyben legtehetségesebb magyar írónő sorsa még ma is az érdeklődés és kutatás előterében áll. (Úgy tudjuk Ágoston Juliánnak mostanában jelenik meg könyvalakban Kaffka tanúlmánya.) Nő a nőről könnyedébben ír, hiszen gondolatvilágát másik nő érti meg leginkább. A cikkben felgyűjtött adatok főleg Kaffka tanári működésére vonatkoznak. Ugyanebben a számban még egy költő asszony élete tárul ki Berend Miklósné tollából. Anette v. Droste-