Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-06-01 / 6. szám - Déman Pál: Régi magyar templomépítés

meglepő érettséget mutatnak. Legteljesebb és legépebb ezek közül Bakócz bíbornok finom, quattrocento-ízű kápolnája Esztergomban. Számos adat tanúskodik azonban arról is, hogy a

renaissance Ma

gyarországon nemcsak a királyi udvar és a humanista főpapok kedvtelése volt, hanem organikusabb kapcsolatba is jutott a magyar nép művészi törekvéseivel. A renaissance-építés sok eleme jutott el az alacsonyabb néprétegek igényeit követő templomokig, s vált azoknak szerves részévé.

Nagyobbszerű renaissance-emlék azonban nem maradt. A pompásan induló renaissanceépítés fejlődése hirtelen megszakad. A törökök elfoglalják az ország nagy részét és azt közel százötven éven át megszállva tartják. A törökök által elfoglalt területeken a temp- Jomépítő tevékenység természetesen szünetel. A korán indult ígéretes mozgalom folytatása elmarad. A Török által megkímélt területeken sem sokkal kedvezőbb a helyzet. A nyugtalan idők nem kedveznek a templomépítésnek, az inspiráló vallásos érzés intenzitása is csökken. A hitújítás körüli harcok emésztik a megmaradó vallásos energiákat.

Mire az ország a török nyomás alól felszabadul, egész Európában a barokk áll már zeniten. Bár Magyarországon az ellenreformáció elég korán megindul, az új szellemnek és a trienti zsinat által körvonalazott új szükségleteknek megfelelő barokk templom csak az ország felszabadítása után terjed általánosan el. A magyar barokk templom virágzása a

XVIII.

század első felére esik, amikor nagyszámú, szép és nemesízlésű templom létesül, bár az első jelentős barokk templom, a töröktől megkímélt területen, Nagyszombaton, már száz évvel előbb felépült.

A magyar barokk templom az ausztriai és délnémet emlékek nyomán alakul ki. Speciálisan nemzeti vonatkozások alig mutatkoznak. Ennek okait abban látjuk, hogy az amúgy is erősen nemzetközi jellegű mozga