Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)

Kassa Története - Kassa helyrajzi képe a XVIII. században

KASSA HE LY RAJZI KÉPE A XVIII. SZÁZADBAN assa XVIII. századbeli képét a rendelkezésünkre álló levéltári adatok s egykorú metszetek alapján különösen Fridrich Orbán

1

3 és Korabinszky János

1

4 leírása alapján ekkép foglalhatjuk össze: A várost lombos erdők környezik. A dombok lankásabb területein szőlőt termesztenek. A Kassa-városi levéltár 1718-ból egy okiratot őriz, amely arról tanúskodik, hogy az egykor virágzó s a polgárok jövedelmének egyik főforrását alkotó, királyainktól is támogatott szőlőművelés és bortermelés a XVIII. században jelentékeny módon lehanyatlott. Ez okmányban a városi magisztrátus megbízottjai Ernau Jánós, Surányi István és Csomortányi Dávid polgárok, 1718 június 1-én kelt kimutatásukban részletesen számolnak be a tanácsnak, a Vereshegyen, a Medvelyuknál, a Térharaszton (Tél-haraszt), a Várhegyen és a Térharaszt alatt lévő ép és parlag szőlőknek az állapotáról. A lajstromból kitűnik, hogy ez időben már csak igen kevesen művelték kifogástalanul szőlőjüket s a legtöbb tulajdonos gyengén gondozta, vagy teljesen parlagon hagyta szőlőjét. A nemcsak helyrajzi jelentőségű, hanem tanulságos várostörténelmi, gazdasági, birtokjogi adatokat is tartalmazó hivatalos okirat szószerint a következő: „Anno 1718 Dje I Junij. Ezen N. Szabad Királyi Kassa Városa Ordinarius Bírája és az T. N. Magistratus Determinatiojábul Mi alább Specificalt Szemé1

S Fridrich Orbán: História seu compendiosa descriptio provinciáé Hungáriáé ordinis minorum S. P. Francisci etc. Cassoviae, Typis acad. S. J. 1759. 1

4 Korabinszky J. Mátyás: Geografisch-Historisches Lexicon von Ungarn. Pressburg. 1786. 315