Matolay Géza (szerk.): Felvidékünk – honvédségünk Trianontól-Kassáig. Történelmi eseménysorozat képekkel (Budapest, Vitézi Rend Zrinyi Csoportja, 1939)

Visszatért magyar városok (dr vitézi Nayg Zoltán)

A magyarországi kereskedelmi életben a korai középkortól kezdve fontos szerepet vitt, de elsősorban Budától függött, mert a Bécs felől jövő árut csak Buda engedélyével továbbíthatta. Árumegállító jogával azonban meggátolhatta a bécsi forgalomnak az ország felé irányulását. Ez a joga hatalmas adót biztosított számára, ami polgárainak gyors gazdagodását tette lehetővé. Ez pedig vonzotta magához nemcsak a magyarokat, hanem a belföldi németeket, tótokat és idegen vendégeket is. A pozsonyi polgárjog megszerzése azután ezért mindig nehéz volt. De földrajzi és kereskedelmi helyzete önkéntelenül idézte elő vegyeslakosságának a kialakulását. Ugyanebből az okból kifolyólag vált városjellegében is átmenetivé a magyar és német várostípus között. Középkori része inkább a budai és kassai román s gótikus építészettel mutat rokonságot, míg barok építészetében már a bécsi, illetve birodalmi barok hatása is erősen meglátszik. Pozsony nevezetességei közé tartozik az is, hogy Mátyás király itt alapította meg Középeurópa első egyetemét, az Academia Istropolitanat, ami viszont budai udvarának kisugárzó lencséje volt. A törökhódoltság után az egyház Nagyszombatba menekült Esztergomból, az országgyűlést azonban Pozsonyban tartották meg a Habsburg-uralom idején, egészen a XIX. század elejéig s rövid ideig itt állomásozott a Pázmány Péter egyetem is (1772—77), ahonnan Budára, majd Pestre került még a mult században. A Felvidék nyugati részének, különösen a XVI—XVIII. században egyik legjelentékenyebb, teljesen magyar városa Nagyszombat volt. Esztergom mellett évszázadokon keresztül a legjelentősebb központja a magyar katolikus életnek, a jezsuiták főcentruma, a Pázmány Egyetem ősi székhelye. Műemlékei hazánk legszebbjei közé tartoztak. Pompás XIV. századbeli káptalani székesegyházát később egyik legművészibb és legpompásabb barok templombelsővé alakították át. Nagyszombat kezdettől fogva magyar város volt. Még az első Árpádok telepítették s látták el kiváltságjogokkal. - 200 —