Duba Gyula (vál., előszó): Fekete szél. Fiatal szlovákiai magyar prózaírók antológiája (Bratislava. Madách, 1972)

Bereck József: Türelem

gyón sokáig szükség legyen. Talán nem is kell már mondanom, hogy a munkámat szeretem, ragaszkodom hozzá, a fizetésemmel elégedett vagyok. Egy ikicsit fé­lek az ú] dolgoktól, félek az ismeretlentől. Nem, úgy érzem, nem vagyök valami harmatgyenge jellem, de azon kívül, hogy bizonyos dolgdk izgatnak, vágyó­dom utánuk, egybe félelemmel, furcsa szorongással töltenek el. Ezek az érzések talán még nem fajultak el, nem lettem gátlásosabb, mert mindennap találkozom ilyenfajta emberekkel, s ahogy látom palástoló szán­dékukat, gyávaságukat — tudom, nem szép tőlem, de ez számomra a legnagyobb elégtétel. Alki azt hiszi, hogy csa'k a bizonytalanság szerettette meg velem a mostani munkámat, az téved. Mondtam már: ha nem lesz több tőzegre szükség, akkor elmegyek, más munkahely után nézek, de csak abban az esetben, ha majd azt mondják: — Bezárju'k a tőzegbányát, Dodó, jó munkát végeztél, de ... — Szóval akkor elmegyek, de nem lesz számomra mindegy. Amint említettem, a fi­zetésemmel elégedett vagyolk, azt sem állíthatnám, hogy isten tudja, milyen nehéz a mun'kám, de azért voltak már olyan pillanataim, amikor azt mondtam, hogy 'kö­pök az egészre, amikor a gödörbe lódított, »hatalmas, ritka fogú 'kanál a víz alatti alattomos gyökerekbe, sze­nesedő fatönkökbe akadt, s az irányító pákák egyetlen égő sebbé törték a tenyerem. Sok esetben majdnem két­ségbeestem, pedig azt mondják, erős vagyok, s a nyers fizikai erő, a tudat, hogy legtöbbször nem kell mások segítségére szorulnom, kell, hogy növelje az önbizalma­mat. Persze, ilyen esetek csak ikezdetben fordultak elő; az idő jó, meghozta a nyugalmat s talán a türelmet is. Szándé'kosan nem említettem a megszokást, igen, azért nem, mert megszoktam ugyan a munkámat, az idegeim­be, az agyiamba viésődött m!ár a legkisebb mozdulat is, amit a nap folyamán 'tennem 'kell, de nem állíthatom, hogy ezáltal fakóvá, színtelenné vált volna. Meg aztán a rét is szép, mert olyan nagy, olyan vad szagú, tavasz­36

Next

/
Oldalképek
Tartalom