Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)
Mikép teljesítették az érsekprimások honvédelmi kötelezettségket
valamint Pálffy János és Pogrányi Benedek, a későbbi vicegenerálisok. Az érsekprimásnak hadikötelezettsége tehát a többi főurakéhoz hasonlóan két irányban alakult ki. Az érseknek két bandériumát továbbra is a prediális nemesség alkotta, két nádora vezetése alatt. Az érsekségnek másik, állandó hadseregét pedig a törökök folytonos előnyomulása és a török hódoltság termelte ki. Az érsekprimásnak nagy terjedelmű birtokai gazdasági szempontból több kerületre voltak felosztva. E gazdasági kerületek a török idők folyamán és kényszere alatt hadi szervezetet nyertek. E hadi szervezet valószínűleg már Várdai Pál érseksége alatt alakult ki és Szondy György, mint az érsek gazdatisztje védte Drégely várát és halt hősi halált benne. írott nyomaira azonban nem találtunk. Annyj kétségtelen, hogy Oláh Miklós érsekprimás nagy nevéhez fűződik e gazdasági kerületeknek teljesen hadialapra való fektetése és megszervezése, aki ezzel az 1566. évi törvényhozást megelőzte és példát nyújtott a honvédelem fejlődésére s ujabb kialakulására. Az érseki uradalmat 12 kerületre (officiolatus) osztotta, amelynek élére egy-egy gazdatisztet állított. E gazdatisztek nemcsak gazdák, hanem katonák, tisztek is voltak egyszersmind és beosztásuk szerint vagy Oláhujvárban vagy azonkívül teljesítettek szolgálatot. E kerületek a következők: 1) Szőgyén, 2) Újvár, 3) Kéty, 4) Udvard, 5) Verebély, 6) Gúta, 7) Szalka, 8) Kakath (Párkány), 9) Tardoskedd, 10) Drégely, 11) (Garam) Szőllős és 12) Sz. Kereszt. A kerületek, illetve a gazdatisztek száma 253