Révay István: A belvederi magyar-szlovák határ (Budapest, Magyar Statisztikai Társaság, 1941)

Szobránc környéke

koztatva) 1925-ben adta ki.

13

2 Különféle külföldi és más nemzetiségű kutatók is foglalkoztak az érdekes kérdéssel, de annyira aprólékos munkát, mint Hűsek talán egyik sem végzett. Az ő térképe az egyik legmesszebbmenő eredménynek tekinthető a nyelvhatár felderítésének kérdésében és ezért másolatát szükségesnek véltük e dolgozathoz mellékelni. A térképmásolatba be van rajzolva a mai határ s így az jól érzékelteti az elválasztás után kölcsönösen kívülmaradt rutén és szlovák helységek mérlegét. Gondosan összeszámolva a Hűsek-féle térképen a kívülmaradt szlovák, illetőleg rutén községeket, a következő eredmény adódik : Magyarország rutén területéhez került 28 szlovák és 21 rutén-szlovák átmeneti jellegű

13

3 község, Szlovákiában maradt viszont 148 rutén és 67 rutén-szlovák átmeneti jellegű község. Mindkét esetben csakis az összefüggő és egységes nyelvterülethez tartozó községeket vettük figyelembe. Ez a szlovák adatokon alapuló mérleg adja meg a választ V. dr. Szobránc környékére vonatkozó panaszára. 13

2 Dr. Ján Húsek : Národopisná hranice mezi Slováky a Karpatorusy. Pozsony, a Prúdy c. folyóirat kiadása. — Kutató munkájának körülményeit 1. a mű 13. és 499—501. oldalain. 13

3 Húsek dr. megkülönböztet nyelvi és nemzetiségi határvonalat, a két vonalon vagy közöttük fekvő községeket az átmeneti jellegűekhez soroltuk. 62