Filep Tamás Gusztáv, Szőke Edit (válogatta és összeáll.): A tölgyerdőre épült város. Felföldi tájak, városok

Erdélyi Pál: Jókai útja

Erdélyi Pál Jókai útja Rév-Komáromtól Pestig, a bölcsőtől a babérig (Részlet) rév-Komárom, a híres Aranykert fővárosa, a monda rózsaszínű ködéből, a hagyomány romantikus távlatából lépett a kis Jókai elé. A süppedékes Csallóköz déli csúcsán, a győri Duna és a Vág-Duna összefolyásánál alakult hatalmas vár hideg karjai közé zárt város fölött ezelőtt ötven esztendővel is még ott lebegett valami izgató misztikum. Mennyivel titokzatosabb lehetett Móric gyermeksége idején, mikor még beszédesebb volt az aranyszájú monda, s egyszerűbb az élet kerete és folyása. Tóbb alkalom nyílt fölemlegetni a régi eseményeket, s a még ódonabb tündérmeséket, melyeknek irigyelt szereplői Komáromban úgyis itthon voltak. Hiszen a Csallóköz lett volna a mese szerint Tündér Ilona országa, s az öreg Dunából aranyat mostak, a tündérek ajándékát. Gyönyörű kertekről szól a hagyomány, melynek csodás virágai égtek a nap tűző ragyogásában. Erdeiben, gyümölcsöseiben mosolygó alma, csengő barack termett, szőleiben aranygerezdből szűrték a szikrázó aranybort, pázsitos útjain tündérek lejtettek, zsombékjaiban ijesztő embercsodák bújtak meg, kóválygó lidérctüzek csábítgatták az úton járókat. Mese és valóság szövődik bele a múltat takaró fátyolba, a szóhagyomány történeti események magvát rejtegeti és őrzi, a hiteles események romantikus köntöst öltenek. A város nevét, és azzal eredetét is inkább burkolja, mint magyarázza a hagyomány. E szerint szláv nomádok vették volna birtokukba a rómaiak Crumerumát, s adtak volna Komárna nevet. Bizonyos, hogy a pannóniai műveltség ide is elért, s hogy a birodalom megdőlte után számottevő település nem történt, s a jövevény népek a meglevőt is lerombolták. A város német nevéhez (Komorn) is többféle változat fűződik, Jókai a legkésőbbit említi, mely szerint a vár kőszűze köszönti így az ostromló ellenséget: Jöjj holnap! Komm' Mor'n. Ez a kőszűz is misztikus alak. A közhiedelem azt vallja róla, hogy fügét mutat az ellenségnek. Mivel magyarázzuk e hiedelmet, hiszen a kőszobor kezében koszorú van, s ezt mindenki még ma is tisztán láthatja — ha nem azzal, hogy e városnak is fantáziája van? Krónikáink tudósítása szerint a honfoglalók kumai népe és vezére, Ketel szállott 142