Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
Munkáslap sen leromlott a színvonala; 1936 márc.-ban a CSKP Magyar Nap címmel új lapot indított. T. L. Munkáslap: a csszl. baloldali szocdem párt (1921 máj.-tói Csehszlovákia Kommunista Pártja) komáromi lapja. 1919 dec.-ben indult, váltakozó szerkesztői Ébel József, Hegedűs József és Földes Sándor voltak. 1921 szept.ben beolvadt a po.-i Népszavába. T. L. Munkásújság: az 1919 és 1925 között létező Magyar-Német Szociáldemokrata Párt hivatalos hetilapja. 1920. okt. 17-től 1926. máj. 9-ig jelent meg Po.-ban, Mayer Samu és Borovszky Géza szerkesztésében. Kárpátaljai testvérlapja a Ruszinszkói Népszava volt. Azzal együtt azért szűnt meg, mert a Magyar- Német Szociáldem. Párt beolvadt a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkás Pártba, s annak hivatalos magyar lapja a Csehszlovákiai Népszava lett. T. L. Műfordítás; műfordításirodalom-, a csszl. magyar irodalomban a műfordítók tevékenysége elsősorban a szlovák és a cseh írók alkotásainak tolmácsolására irányul. - Az első Csehszlovák Köztársaság magyar írói közül a mostoha könyvkiadási lehetőségek ellenére többen is vállalkoztak a közvetítő szerepre. Szlovák mü első, könyv alakban megjelent magyar fordítása az új államban Hviezdoslav: A csősz felesége c. elbeszélő költeménye volt Schöpflin Géza átültetésében. - A napi- és hetilapokban megjelent versfordítások után az első lírai antológiát a szlovák Štefan KrČméry jelentette meg (Anthologia szlovák költőktől, 1925), ebben a népköltészettől az akkori legfiatalabbakig, J. Smrekig és E. B. Lukáčig mutatta be a szlovák költészetet. Úttörő jelentőségű munkája nyelvi és stilisztikai szempontból sok helyen erőltetett és magyartalan, a tartalmi hűséghez való túlzott ragaszkodás következtében gyakran háttérbe szorul a versek költőisége. Darvas János Hegyország hangja (1934) c. antológiája mindmáig az egyik legértékesebb válogatás a modern szlovák lírából. Tizenöt költő harminckilenc versét tartalmazza, köztük I. Krasko, Smrek, Lukáč, Beniak és Novomeský költeményeit. A gyűjteményt a Szlovenszkói Magyar Irodalmi Pályadíjak kuratóriuma Reviczky-díjjal tüntette ki. Darvas János, a kötet fordítója a mélabút, a melankóliát tartotta a kötet alaptónusának. Műfordításkötete is ezt közvetíti. Különösen a Krasko-fordítások művésziek. - Anton Straka, a bp.-i csehszlovák követség sajtótitkára, a magyar irodalom lelkes híve állította össze a Cseh és szlovák költők antológiáját (Bp. 1936), amely 17 cseh és 9 szlovák költő versét tartalmazta. A szlovákiai magyar írók közül Darvas János vett részt a fordításban. - A Szlovenszkói magyar írók antológiája 3. kötete (Nyitra 1937), amelynek Dallos István és Mártonvölgyi László mellett Szalatnai Rezső volt a társszerkesztöje, bemutatta a csszl. magyar irodalom műfordítóit. A Hidat verünk c. előszóban Szalatnai így vall a szerkesztők célkitűzéseiről: „Ez a szellemi hídverés nyílt állásfoglalás a magyar-csehszlovák kultúrközeledés eszméje mellett (...) A sorsközösségben és egymás mellett élő kultúrnemzeteknek kölcsönösen meg kell ismerniük egymás irodalmát (...) Úgy érezzük, hogy kisebbségi magyar kultúrmissziót teljesítünk akkor, amikor a magyar-cseh-szlovák kultúrközeledés gyökeret vert eszméjét tettre váltva helyezzük e kötetet a szlovenszkói magyar olvasó asztalára." A kötet felsorakoztatja a korabeli cseh és szlovák irodalom minden jelentősebb képviselőjét, a jegyzetekben ismerteti ezek, valamint fordítóik munkásságát. - Prózaírókat elsőként Farkas István mutatott be a Szlovák prózai antológiában (Ipolyság 1928). Az antológiák mellett a 30-as évek végén néhány regény fordítás is megjelent. Olbracht és Vančura regényeit Dénes Endre és Szalatnai Rezső, Božena Němcová Nagyanyó c. müvét Kocsis Károly, Martin Kukučín Ház a hegyoldalban c. regényét Farkas István (A Petúr-ház, 1935), Milo Urban Az élő ostor c. regényét Sándor László fordította le (1938). 1943-ban Mai szlovák novellák címen újabb prózai antológia jelent meg Kassán Sziklay Ferenc, Oláh József és Sziklay László fordításában. - A szlovákiai magyar színtársulatok részére többen (pl. Donner Pál) is lefordították Čapek drámáit. - 1948 után jelentősen megnövekedett a cseh és szlovák fordításkötetek száma. Ezt nagymértékben elősegítette a könyvkiadás 294
