Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

KEMÉNY Lajos kutatási területe a nemzetiségi kérdés és a kö­zép-európai nemzetek közti kapcsolatok. Szer­kesztette és sajtó alá rendezte az Iratok a nem­zetiségi kérdés történetéhez Magyarországon c. alapvető forráskiadványt. Ö írta meg első­ként a két vh. közötti csehszlovákiai magyar irodalom történetét (így tűnt el egy gondolat, Bp. 1940). M. A pörbe fogott szabadság, tan., Bp. 1945; A magyar nemzetiségi kérdés története, tan., uo. 1946; Társadalom és nemzetiség a szabadságharc hadi lapjaiban, tan., uo. 1957; Mocsáry Lajos a né­pek barátságáért, tan., Bukarest 1972; Kapcsolatok vonzásában, tan., 1977. Ir.: Varga Rózsa: K. G. G.: Kapcsolatok vonzásá­ban, ISZ 1978/7. Cs. S. KEMÉNY Lajos (Károlyháza, 1864. aug. 8. - Pozsony, 1948. febr. 2.): publicista, törté­nész. Apja gazdatiszt volt különböző Pálfily­birtokokon. Gyermekkorát Bátorkeszin töltöt­te, középiskolába Esztergomban és Bp.-en járt. 1884-ben jött Po.-ba, 1894 és 1924 között a város főszámvevője volt. Nyugdíjazása után főként Po.-nak és környékének művészettörté­neti és történeti kutatásával foglalkozott. Rendszeresen publikált a Híradó, a Magyar Újság, a Pressburger Zeitung, a Grenzbote, majd az Esti Újság és a Magyar Hírlap c. la­pokban, s több tanulmányt írt szaklapokba is. Tagja volt a CSMTIMT-nek. 1927-ben a Hír­adó folytatásokban közölte Pozsony a XVII. században c. monográfiáját, 1930-ban a po.-i utcanevekről, majd a neves családokról írt. M.: A pozsonyi vár és váralja, 1933; Az érsekprí­mások alkotásai Pozsonyban, 1941. Ir.: Alapy Gyula: A pozsonyi vár és váralja, NK 1934/53; A Toldy Kör évkönyve, 1942. Cs. S. KENDI Mária (Bodrogszentes, 1959. jan. 26.): költő. A királyhelmeci gimnáziumban érettségizett. Volt népművelő, tanító, a Nő c. hetilap szerkesztője. 1988 óta Mo.-on él. Sze­repelt a Megközelítés (1980) c. antológiában. - Verseit a látásmód gyermeki üdesége, me­rész, szürrealizmusba hajló képalkotás, a kér­dezés elfogulatlansága jellemzi. Az 1988-tól Mo.-on élő költőnő sorsáról, irodalmi tevé­kenységéről nincsenek közelebbi ismereteink. M.; Tündelevény, v., 1984. Ir.: Gál Sándor: Főnix Füzetek IX., Hét 1984/46; Dusza István: A költészet mint közhely, ISZ 1985/8; Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlo­vákiában II., Po. 2001. G. L. Képes Hét: szépirod. hetilap, 1928. okt. elejé­től 1930. febr. közepéig jelent meg Prágában. Az első két évf. főszerkesztője Szvatkó Pál, a harmadiké Győry Dezső, bp.-i főmunkatársa Márai Sándor, kiadója Tarján Ödön. Előde a PMH mellékleteként megjelenő Magyar Va­sárnap, utóda a Vasárnapi Képes Melléklet volt. Állandó csehszlovákiai munkatársai Vozári Dezső, Egri Viktor, Sebesi Ernő, Sze­nes Erzsi, Darvas János, Neubauer Pál, Darkó István, Mécs László és mások voltak. A bp.-i irod. és színházi életről állandóan tudósította a korábban Losoncon élő Komlós Aladár. A mo.-i íróktól (Heltai Jenő, Surányi Miklós) folytatásos regényeket és rövidprózát közölt (főként Kosztolányitól, Karinthy Frigyestől, Herczeg Ferenctől, Babits Mihálytól). Cs. S. Képes Sportlap: heti sportújság. Po.-ban je­lent meg 1930. márc. 15-től 1935. aug. 3-ig Niederhauser Károly szerkesztésében. Alcímé­ben a Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szö­vetség, a Csehszlovákiai Magyar Atlétikai Szövetség, a Magyar Labdarúgók Szövetsége, a Csehszlovákiai Magyar Úszószövetség, a Csehszlovákiai Magyar Jéghockey Szövetség, a Csehszlovákiai Magyar Tenisz Szövetség és Asztalitenisz Szövetség hivatalos lapjának tün­tette fel magát. Figyelme minden sportágra és minden sportkerületre kiterjedt, s gondosan be­számolt a bajnokságok eredményeiről. Címé­nek megfelelően a képanyaga is gazdag volt. Ir.: Turczel Lajos: Magyar sportélet Csehszlovákiá­ban 1918-1938, 1992. T. L. Képes Újság: képes társad, és irod. hetilap. 1934-ben két 24 oldalas száma jelent meg Po.­192

Next

/
Oldalképek
Tartalom