A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Féja Tibor: Léva

ját -már 1920-ban kétszer nyilvános népgyűlésen fejtette ki. Hamarosan megalakult a Kisgazdapárt is. A Kisgazdapárt és a Magyar Nemzeti Párt több ízben tartott itt országos pártnapot. Mennyi reményt öntöttek szívünkben, midőn az 1922-es pártnapon Szent-Ivány József kijelentette: „Nem mondunk le jogainkról, hogy sorsunk felett önmagunk határozzunk". Léván minden választás — az elsőt kivéve — mindig magyar diadalt hozott. Két ízben is feloszlatták a városi képviselőtestületet, mert az nem teljesítette a csehek és bérenceik, a Breuerek és Szenesek kívánságait. A városvezetés azonban mindig visszakerült magyar kézbe. Utolsó városbírónk a feledhetetlen emlékű Antal Gyula volt. Erejét megfeszítve dolgozott és remélt a magyar feltámadásban. A kegyetlen halál akkor ragadta el, midőn az 1938-as májusi szellők először fújdogáltak a közeli felszabadulásról. A Felvidék magyar iparosai két ízben is tartottak Léván kongresszust. Az 1935-ös OGE. gazdagyűlés is örökké emlékezetes lesz. Mindezek eltörpülnek azonban a lévai magyarság két dicső politikai fegyverténye mellett. Az első a munkásság felszabadítása volt a marxista járom alól. Ha nem tehetjük csehhé a magyar munkást, tegyük nemzetközivé „— ez volt Prága célja". Vörös agitátorokat küldtek a munkások közé. A mindent megváltó proletárdiktatúrát hirdették, de Prága pénze csörgött zsebeikben. Ekkor kezdte meg Hámornyik János és néhány társa a Magyar Nemzeti Munkás Párt szervezését. A kis gárda tetemes sereggé növekedett és a felszabadulás már egységes táborban találta a magyar iparost, gazdát, szellemi és testi munkást. A másik nagy politikai esemény a magyar egységes párt létrehozása volt. Léván még a két pártrendszer idején is legtöbbször egységes listával mentek a keresztényszocialisták és magyar nemzeti pártiak a választási küzdelembe. 1925-ben, épen Lelley pártbontása idején, midőn majdnem három felé szakadt politikai káderünk, a Bars vezércikkben követelte az egységes magyar pártot. Ugyanakkor a keresztényszocialisták lévai körzeti ülésükön szintén ezt kívánták. Ez a szellem tette lehetővé, hogy br. Majthényi László, Schubert Tódor és dr. Kmoskó Béla vezetésével a lévai pártszervezetek mondták ki legelőször az egységet és Léván szentelte fel az Egyesült Magyar Párt első zászlaját. Egység vezethet csak a feltámadáshoz, ez volt mindig Léván a jelszó. 1938 szeptembere (a mozgósítás napja) volt a cseh uralom utolsó fellángolása. Elkezdődtek az internálások. Október 7-én szivárvány ragyogott az égen. A lévaiak égi jelt láttak benne. Felgyulladtak a magyar remények... A litánia után felhangzott újra a tiltott ének: Boldogasszony Anyánk ... Október 22.-én már a? „Isten áldd meg a magyart" énekelték a lévaiak ... 16-án a csendőrök verték szét a Himnusz éneklőit. A letartóztatottak a csendörszuronyok közt sem hagyták abba az éneket. Jaross Andor, Esterházy János gróf, Porubszky Géza dr. és a nehéz napokban állandóan itt tartózkodó Gürtler Dénes dr., Léva és vidéke képviselőjének közbelépésére helyezték csak szabadlábra a letartóztatott magyarokat. November másodikán tízezer lévai hallgatta örömujjongva Imrédy Béla szavait: „Léva visszatért". A felszabadulás után. 1938 november 10-én megint magyar katonák léptei alatt dübörgött a lévai föld. Zászlódíszbe öltözött a város, örömujjongó nép fogadta a honvédeket. A város határában Boross Béla és dr. Kmoskó Béla üdvözölte a magyar katonákat. A Fő-téren dr. Boleman Jánosné, dr. Gürtler Dénes, báró Majthényi László, Khonkoly-Thege Gyula, Klain Ödön és vitéz Makay József beszélt. A lévai Dalárda pedig a magyar Hiszekegyet énekelte el. Feledhetetlen órák maradnak ezek. Hisz keserves húsz esztendő álma teljesedett be. A fáklyásmenet után társas vacsora volt, ahol Schubert Tódor mélyhatású szavakkal már a jövő programjáról beszélt. „Csináljuk meg mi is a magunk revízióját. Lélekben fussuk át az elmúlt húsz esztendőt. Elvégeztük-e mindazt, amit a viszonyok akkor nekünk parancsoltak? Megálltuk-e mindig becsülettel helyeinket? S ha ezen keresztül estünk, akkor lélekben gazdagabban fogjunk össze anyaországi magyar testvéreinkkel a népi egység és szociális megújhodás jegyében ... Kezdjük mindig saját magunkon s ne mástól várjuk ezeket csupán. Ne kritizáljunk másokat, hanem törődjünk a magunk munkájával és feladataival, akármilyen szerények is legyenek azok. A becsületesen elvégzett szerény kis munkakörrel több hasznot hajtunk nemzetünknek, mint a felületesen, könnyelműen elvégzett nagy munkával..." — Milyen megfontolandó szavak ezek ma is ... Milyen Léva gazdasági helyzete felszabadulásunk után? — Hogy ezt megállapíthassuk, lehetetlen vissza nem menni a múltba, a húszéves cseh uralom korszakába, mikor gazdaságilag tönkre akarták tenni gerinces magyarságát és idegen tisztviselők beözönlő hadával megváltoztatni nemzetiségi összetételét. A felszabadulás itt romokat talált, ezeken kellett építeni. Az új házak, középületek sora tulajdonképen csak külszín. Hisz a kegyetlen cseh adóprés - 342 -