A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Taubinger István: A visszatért Felvidék mai gazdasági helyzete

megnyilvánulásának legjelentősebb feladatai és mind­az a tevékenységi kör. mely a legközvetlenebbül érinti a lakosság érdekeit és életét, természetes volt, hogy a százával és ezrével Budapestre érkező felvidékiek minden kívánságukkal és panaszukkal elsősorban a politikai és közigazgatási csoport vezetőjéhez for­dultak. A csoport számtalan esetben, amikor azonnali intézkedésre volt szükség, meg is tett mindent a ké­relmezők érdekében, sokezer esetben pedig vélemé­nyezéssel juttatta el a benyújtott kérvényeket az ille­tékes nivatalhoz, vagy minisztériumhoz. Ez az egyébként elmaradhatatlan és elengedhe­tetlen személyes érintkezés rengeteg időt és munkát vett igénybe. Közben a csoport el kellett, hogy vé­gezze a közigazgatás fentebb vázolt átszervezésének és a sokezerre menő tisztviselő és alkalmazott kineve­zésének előkészítését is. Ma már a Felvidék közigaz­gatása simán és zökkenő nélkül működik; a járások, vármegyék és városok végzik nemcsak a közigazga­tási munkát, de az adott körülmények figyelembe­vételével: gazdasági és szociális feladataiknak is ele­get tesznek. A közigazgatás átszervezésével és állandósításá­val nemcsak formailag, de tartalmilag is új korszak kezdődött a felszabadított országrészben: bekapcsoló­dott az állam közigazgatásába az a vidék, ahol húsz évig a csehszlovák jogrend uralkodott. Bizonyos jogi kettősség lépett a polgári közigazgatással a Felvidé­ken életbe, amelynek ellentmondásait azonban bölcs belátással és ügyes kézzel küszöbölte ki a kormány­zat. Összhangba hozta oly módon, hogy a magyar nemzeti érdekek teljes mértékben érvényre jutnak, anélkül, hogy a Felvidék lakosságának gazdasági és szociális érdekei és a magyarsággal együtt átkapcsolt szlovákság nemzeti és kulturális érdekei sérelmet szenvednének. A magyar közigazgatás átszervezése és megala­pozása a legsúlyosabb gazdasági adottságok között történi és ennek ellenére a legkevesebb zökkenővel vezettük át a felszabadított terület népét az átmenet közigazgatási és gazdasági nehézségein. A Felvidék közigazgatásilag maradéktalanul bekapcsolódott a ma­gyar állam ezeréves alkotmányos életébe, mint annak szerves és oszthatatlan része. A húszéves munkát, melyet lankadatlanul, csüggedés nélkül, igazi nem zetszeretettel végeztünk a megszállás alatt a magyar ság érdekében: betetőzhettük azzal, hogy átvezettük a Felvidék magyarságát a magyar nemzet egyetemei éJfcléle. A visszatért Felvidék mai gazdasági helyzete Irta: TAUB INGER ISTVÁN Ipar. A hazánkhoz visszacsatolt területek ipara: struk­turális összetételében alkalmazkodik a tájak földrajzi és éghajlati adottságaihoz. A Kisalföld és Mátvusföld termékeny földjének jellegzetes ipara a mezőgazdasági ipar. A visszacsatolt terület középső részén, Losonc, Rimaszombat vidékén, az agyagos, lankás dombok tájain, ahol a mezőgazda­sági termelés jellegzetes növényei a burgonya és az árpa — az átmeneti ipar van túlsúlyban. A magyar Érchegység déli nyúlványain, a gazdag érclelőhelye­ken. Kassa. Rozsnyó, Pelsőc, Fülek vidékén a nehéz­ipar fejlődött ki. A Tisza felső folyásának vidékén is met mezőgazdasági ipari jelleggel találkozunk. Kárpát­alja hegyvidéke pedig a fakitermelő és fafeldolgozó ipar hazája. Mezőgazdasági ipar: gabonamalmok, paprikamai mok. keményítőgyárak, konzervgyárak, dohányfeldol gozók, lollfeldolgozás. Átmeneti ipar: szeszgyárak, szeszfinomítók, liköi és rumgyárak, téglagyárak, kőbányák. Nehézipar: vasércbányák, vasöntödék, gépgyárak kőbányák. Fakitermelő ipar: talepárlók, fűrészek, bútorgyá rak. A Statisztikai Szemle 1938. évi november-decem ber i számában közölt adatok alapján, a bécsi döntés sel hazánkhoz \isszacsatolt területen 437 ipari üzem működött. Ebből a gyári jellegű ipartelepek száma 326. az általuk foglalkoztatott munkások száma pedig 11.273 volt. A trianoni békediktátummal elveszett felvidéki gyáriparnak 44.2°/o-a, a gyári munkáslétszámnak pe­dig 13.3°/o-a került vissza az Anyaországhoz. A felsza badult területen lévő gyárak Trianon előtti átlagos munkáslétszáma 100 volt, a gyárankénti átlagos ter nielési érték pedig 961.000 pengőt tett ki. A most visz Í261 n

Next

/
Oldalképek
Tartalom