Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

IX. A medence szétszakított részei

elveszik a termőföldet. Romániában és Jugoszláviában kiszórják az iparból és a kereskedelemből a magyarságot, és elveszik a termőföldet. A földosztást mindhárom helyen telepítésre is felhasználják. Az elvett területeken szláv rajokat ültetnek be a Közép-Duna medencéjébe, hogy evvel a szláv etnikum kiterjedését segítsék a medence közepe felé. Evvel politikai argumentumokat vélnek teremthetni. Azt hiszik, hogy a világháború után leültetett szláv tömegek a szlávság történelmi jogát bizonyítják majd a Közép-Dunamedence belsejére. Végeredményben úgy érezzük, hogy Bratianu miniszter mindhárom friss nacionalizmus álláspontját szögezte le nyilatkozatában. Mindent egybevetve, olyan lett a Közép-Duna medencéje ebben a korban, mint egy szép antik amfiteátrum. amelynek nagy köröndjeit köröskörül avatatlan és ellenséges erők kibontották, és anyagát széthordták más épületekhez. Az új épületek falában, homlokzatában fel lehet ismerni a nemesen faragott köveket, kinéznek azok a hevenyészett konstrukciók arcából, és egyedül is emlékeztetnek a nagy mü stílusára. Ha most megvizsgáljuk a maradék medenceország állapotát és fejlődését a világháború után, léptennyomon rábukkanunk kapcsolatokra a leszakított részekkel. Ezek a kapcsolatok az egymáshoz tartozást bizonyítják a leszakítás után is hosszú ideig. Mint a beépített kődarab művészi faragása, úgy emlékeztetnek ezek a kapcsolatok a Közép-Dunamedence stílusegységére a szétszakítás elle nére is. 323