Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)
VIII. Ismét nagyhatalmak ütközőpontjában
nak, hogy megvesse iábát a Duna völgyében. Boszniái ós Hercegovinái hódi ló jogán kezelte Ausztria, alkotmányos szervezetet nem adott neki. A magyar minisztertanács 1908 október 3-án a következőket vétette jesvzőkönyvbe: „Szükségessé teszi különben ö felsége szuverén jogainak Boszniára és Hercegovinára való kiterjesztését még az a körülmény is, hogy akkor, amikor a tőrök birodalom is alkotmányos alapokra helyezkedik, — mi is kénytelenek vagyunk Boszniának és Hercegovinának alkotmányos autonómiát adni. A lakosságnak alkotmányos intézmények utáni vágyódása oly mértékben fel van keltve; hogy valóban közszükségletet képez annak mielőbbi kielégítése". Magyarország tehát a balkáni nyugtalanság levezetésére követelményként állította fel, hogy azonnal elégítsék ki a nép alkotmányos igén veit. De Ausztria a hatalmi fölény és a hatalmi elosztás szempontjait alkalmazta. Ha Szerbia nyugtalankodott, akkor megfélemlítéssel próbálta megfékezni. Bulgáriát vagy Romániát játszotta ki ellene, az egyik kis balkáni népei a másikkal próbálta sakkban tartani. Magyarország a belső kielégítéssel próbált nyugalmat teremteni. A magyar külpolitikai érzék feltétlenül jobb volt, mint a bécsi kormányé. A magyarság előre érezte a nagy katasztrófához vezető bonyodalmakat Bosznia és Hercegovina okkupálásából. Milanovics szerb külügyminiszter már 1909-ben hivatalos szerb programúinak mondotta a két szerb tartomány elszakítását, és az orosz diplomácia álláspontja ugyanekkor az volt, hogy ezt a kérdést csak fegyverrel lehet megoldani. A londoni Balkan Comité Szerbiának ismerte el jogát, s e mellett foglalt állási a két tartománnyal kapcsolatban. Amikor Pasics ellátogatott Pétervárra, Izvolszkij, Miklós cár bizalmasa a következőket jelentette ki neki: „Ausztria-Magvarország eljárása véresen fogja magát megbosszulni. Az osztrák kérdés ennek következtében a töröknél is akutabb lesz. ö maga rajta lesz, hogy Oroszország Európán kívül összes kérdéseit likvidálja, és Oroszországot visszavezesse európai céljaihoz, amelyekben a délszláv kérdés középpontjában Szerbia lesz". Miklós cár hozzátette: „A mi jelszavunk: várni és fegyverkezni". Pasics jelentelte ezt 1908 november 12-én Pétervárról. A két balkáni tartomány ügyébe belekapcsolódott hát Oroszország Ausztria ellen. A Közép-Duna medencéje, hogy a kossuthi szavakat használjuk: hozzákötve Ausztria süllyedő hajójához, így sodródott bele olyan ,270