Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

VII. Gyarmatosítás a kiegyezés illúziójával

élt. Gazdasági föltárása osak a jobbágytelkek megváltása után volt elképzelhető. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank a közös pénzügyminiszterrel megállapodott abban, hogy létrehozza a Szabadalmazott Bosnyákhercegovinai Agrárés Kereskedelmi Bankot. A bank főfeladata lett volna, hogy kölcsönöket nyújtson a tartoihány jobbágysorsú parasztjainak, a kmeteknek, hogy földjeiket e jobbágyviszonyból megválthassák. Boszniában és Hercegovinában azonban már tiszta osztrák bankok működtek. Amikor a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank terve nyilvánossá vált, az osztrák pénzintézetek Boszniában és Hercegovinában politikai agitációt, a birodalmi szervekben pedig nyilí támadásokat indítottak a budapesti pénzintézet ellen. Érdekeiket féltették Boszniában és Hercegovinában, amely tartományokat gyarmatként kezelték. Számos módosítás után a Bosnyák Agrár Bank csak 1909 májusában kezdte meg működését. Néhány következtetés A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank száz esztendejének krónikásától származó adatokból a következők állapíthatók meg. A Közép-Dunamedence finánctőkéje a viszonyokhoz képest rendkívül korán kezdi meg azt, hogy behatoljon a Duna déli medencéjének országaiba, és bekapcsolódjék közgazdasági fejlesztésükbe. Ezek az országok primitív nemzeti és társadalmi fokon éltek. Most már a középdunamedencei finánctőke bekapcsolódása nemcsak azt jelentette, hogy az országok közgazdaságában a modern nagykapitalista formák kezdtek meghonosodni, hanem azt is, hogy ezek az országok a magyar finánctőke segítségével ébredeztek politikailag is. A magyar tőke tehát nemcsak gazdasági létformát, hanem politikai és nemzeti létformát is adott nekik, vagy legalább is nagyon lényeges mértékben járult hozzá e létformák kialakításához. A XIX. század végén és a XX. század elején ezekben az országokban még jobbágyság volt. Bosznia és Hercegovina esetében közvetlenül, a többi országok esetében pedig közvetve hat oda a magyar finánctőke, hogy e balkáni népek modern társadalmi formájukba léphessenek. Ez a gazdasági és társadalmi fejlesztés politikai fejlődést is felidéz, és végtelenül érdekes, hogy a politikai 253