Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

VI. Reformok útján a forradalom felé

dencében létrejönnek, osztrák fiókok. 1827-ben Összesen nyolc ilyen í'iók működik, elsősorban az Ausztriához közele'obesö nyugaii és északi területeken: Pozsonyban, Nagyszombatban, Zólyomban, Érsekújvárott, Győrött és Szegeden, Eszéken és Varasdon, később pedig Brassóban, mint egyedüli erdélyi hiteiintézet. De ezek még nem voltak külön pénzintézetek, inkább csak bizományosok, akik elfogadtak beléteket. A medence tőkéje igazán magvar módon, szinte krajcárokból jött össze, krajcárokból lesz a forint alapon. A magyar takarékpénztárak nagy előharcosa, Fáy András, akinek a műve egyik legnagyobb pénzintézetünknek, a Pesti Első Hazainak a megalapítása, 1825-ben ezeket diktálja Pest megye követi utasításába: „Az erkölcstelenség főkép a szegényebb osztálynál egyik elősegítője, hogy megtakarított keresményével nem tud mit tenni, mert ha kölcsön adja valakinek, bizonyos pert vesz a nyakába: a pénzét is elveszti. Ennek elejét veendő, egy aprós kassza (Sparcassa) állíttassák fel, legfeljebb 300 forint betétekkel, s azt egy megbízható kereskedő, vagy a megye kezeltesse". Így indult a gondolat. Később tisztábban alakult ki: „A mozgalmi ösztönt és takarékosságot költögetni, serkenteni, ápolni a köznépnél, célja, iránya a takarékpénztáraknak, miknek munkássági köre abban áll, hogy az adózó népnek, kézimunkásnak, cselédnek megzsugorgatolt pénzét néhány krajcárnyi vagy forintnyi apróbb összegekben is elfogadják, biztosítsák, az azoktól járó kamatokat évenkint pontosan fizessék". Létrejött hát az első takarékpénztár és 1840 január 2-án megkezdte működését. Egy évvel később egy nagyobb alakulás követte, a Pesti Magyar Kereskedelmi Banké, melynek inkább a gazdasági élet pénzzel táplálása lett a feladata. A két intézet ma is fennáll, fejlődésükben benne van az egész közép-dunamedencei gazdaság fejlődésének utolsó évszázada. Különösen a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank dunamedencei, mert nemcsak a medenceország gazdasági életébe, hanem az egész Dunavölgy közgazdaságába belekapcsolódott, és hatalmas szerepet vitt. A két intézet megalakulásával azonban nem merült ki és nem oldódott meg minden ezen a területen. Nem volt még az országnak földhitelintézete és jegybankja. Mindkettő megalapítását állandóan sürgették. Az 1843—44-iki országgyűlés kidolgozta a magyar földhitelintézet terveze152