MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1986

181. ő. e. 1986. augusztus 21. (2-38. o.) - 1. A helyi tanácsi irányítás továbbfejlesztésére vonatkozó célkitűzések érvényesülése. Tájékoztató: 4-15 - Vélemény: 16-18

/p X - 2 ­I. A helyi tanácsi irányítás továbbfejlesztésére vonatkozó célkitűzések érvényesülése Előadó: Dr. Kassai János elvtárs, MT vb-titkára Dr. Kassai János elvtárs Két év tapasztalata alapján reálisan, a gondokat sem elhallgatva igyekeztek a je­lentést elkészíteni. A helyi tanácselnökök név nélkül írásban adtak értékelést a megyei irányításról és saját apparátusuk tevékenységéről, a megyei osztályvezetők is írásban értékelték az eddigi tapasztalatokat és sok egyéb értékelést is figye­lembe vettek a jelentés elkészítésénél. Az új irányítás bevezetése a vártnál kevesebb zökkenővel történt, politikai fe­szültséget nem okozott. Megállapítható azonban az is, hogy az új irányítás beveze­tésében még csak a kezdetén tartanak. A megyei tanácsok széles körű lehetőséget kaptak a munkamódszerek kialakítására, ezek azonban csak most formálódnak. Azt is reálisan meg kell állapítani, hogy nem sikerült a célkitűzéseket maradék­talanul megvalósítani, aminek az is oka volt, hogy ebben az időszakban történt a helyi tanácsok apparátusának átszervezése, a szakigazgatási szervek összevonása és mindehhez a minisztériumok nem adták meg a kellő segítséget, mert több minisz­térium nem értett egyet az apparátus átszervezésével. Somogy megye megbízást kapott másik két megyével együtt a tanácsi információs rend­szer kidolgozására és annak bevezetésére kísérletképpen. Ez is megnehezítette az irányítás új módszereinek kialakítását. Ebben az időszakban nőtt a lakosság érzé­kenysége, egyben tűrőképessége. A jelentés elsősorban a módszer oldaláról mutatja be az új irányítási rendszer be­vezetésével kapcsolatos feladatok végrehajtását, de az is megállapítható, hogy a tanácsi tevékenység több területén ebben az időszakban jelentős előrelépés történt, melyek közül néhányat felsorol. A tanácsok tevékenysége törvényes, tervszerű. Az eredmények mellett gondok is vannak, így gyenge a központi és a saját határozatok végrehajtása, az alkoholizmus elleni küzdelem eredményessége, a családvédelem, még mindig megtalálható a bürokratizmus és az állami fegyelem be nem tartása. A KAO minősítését az előterjesztésről elfogadja és az abban foglalt megállapítások­kal egyetért. Tanai Imre, dr.Széles Gyula, Dévényi Zoltán, Tolnai Sándor, dr.Bálint Tibor és Klenovics Imre elvtársak kérdéseire válaszolva elmondja a következőket: A községi apparátus egyharmada gyenge munkaképességű, ennek összetett okai vannak. Az apparátusban férfi munkaerő alig van, nincs varázsa a községi tanácsi munkának. Alacsony az átlagbér, a személyi állomány leterhelt, amit nem vállalnak, a pálya elnőiesedik és magas a fluktuáció. Véleménye szerint az apparátus színvonala nem hogy javulna, inkább romlik. Az is igaz, ha jók a vezetők, akkor a gyenge appará­tus munkája javul, mert a vezetők nem engedik meg a gyenge munkát. Az új választásoknál sok jó képességű és értékes tanácselnök került a községi ta­nácsokhoz. Ugyanezt a vb-titkárokról nem lehet elmondani. Az új tanácselnökök azon­ban nem ismerik még feladataikat. Néhány régi vezető nem tud új módszerekkel dol­gozni, szakítani a régi módszerekkel, azt sem értik, hogy csak a lakossággal együtt lehet a feladatokat megoldani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom