MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1986

182. ő. e. 1986. november 12. (2-82. o.) - 2. A Dél-somogyi Mezőgazdasági Kombinát munkája. Jelentés: 28-39 - Szóbeli kiegészítő: 40-41

£#" 9 ' hí ii. Jelentés a Dél-Somogyi Mezőgazdasági Kombinát munkájáról Előadó: Aradi József elvtárs, vezérigazgató Aradi József elvtárs Tíz évvel ezelőtt elhatározták, hogy a szétszórt lábodi állami gazdaságból összevont vállalatot hoznak létre. Ez a munka nagyrészt befejeződött. A végrehajtott földcsere mintegy 25 millió forintba került. Korszerű nagyüzemi szervezetet dolgoztak ki, melyet a vezetőkkel és a dolgozókkal is el kellett fogadtatni. Vertikummal rendelkező gazdaság létrehozása volt a cél. A vállalat-egyesítéssel jelentős iparral rendelkező nagyvállalat jött létre. Az idősebb szakemberek sokat segítettek a fiataloknak a feladatok megoldásában. A vállalatnál működő üzemi pártbizottság felelős politikai irányító testület lett. A pártbizottság a középtávú és az éves terveket megtárgyalta, jóváhagyta, meghatározta a feladatokat. Sokat segített a kádermunkában. Az alapszervezetek önállósultak. A pártbizottság, a szakszervezet és a gazdaság vezetése között a kapcsolat kiegyensúlyozott, jó. Szigorú vezetési módszereket dolgoztak ki és ilyent követelnek meg az üzemegységekben is. A gazdaság területén az aszály nagy kárt okozott, eddigi számítások szerint mintegy 24-25 százalékkal alacsonyabb a bevétel. Már májusban látták, hogy súlyos problémák lesznek, tettek intézkedéseket másodvetésre, azonban ez nem sokat segített, ezért az aszálykárral nem érintett ágazatok fejlesztését gyorsították meg. A növénytermesztés évek óta először veszteséges. A MÉM-tői kérnek segítséget a veszteség csökkentésére. Horváth László, Műdig István, Boros József, Gál József, Tolnai Sándor és Klenovics Imre elvtársak kérdésére válaszolva elmondja a következőket: A vállalati tanács létrehozása a gazdasági megszorítás időszakában került sorra, megmondja őszintén nem őrültek neki, ennek ellenére alaposan előkészítették. Létrehozása óta a tulajdonosi szemlélet erősödött. A fizikai dolgozók ismerete a vállalati tanács működésével kapcsolatban még hiányos. A tanácsnak van véleménye, kritikája még a vezérigazgatóval szemben is. Az önálló gazdasági vezetést a vállalati tanács támogatta. Mintegy 50.000 db sertés megy exportra, 30.000 darabot pedig a helyi ellátásra használnak fel. 20.000 db sertést a húskombináttal kicseréltek, mivel azok exportképesek voltak, a helyi ellátásra pedig megfelel az egyénektől felvásárolt sertés is. Megítélésünk szerint több vállalattal kell kapcsolatot létesíteni, mert például a kaposvári húskombinát tavaly nem vette át tőlük a sertést. Egycsatornás piac nem biztosíték a gazdaságnak. A hústermelésnél új árú létrehozásán dolgoznak, amit exportra kívánnak értékesíteni. A földcserék ellenére területük szabdalt, van közbe aszályos, víznyomásos, ezért ipari hátteret kellett biztosítani, hogy gazdálkodásuk rentábilis legyen. A magyar konyha a feldolgozott burgonyát nem fizeti meg, ezért ebben az ötéves tervben nem is terveznek feldolgozást. Az ilyen üzemek egyébként az országban veszteséggel dolgoznak. Ipari fejlesztést a faiparnál kisebb arányút terveznek, a vasiparnál a hatékonyságot akarják növelni. A balatoni meliorációs programban nagyobb mértékben akarnak résztvenni. Az ipari tevékenységük egyébként elég alacsony jövedelmű, az is rontja helyzetüket, hogy alvállalkozók, igy más is nyerni akar munkájukon.