MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1983

163. ő. e. 1983. szeptember 21. (142-179. o.) - 2. A központi bizottság Titkárság 1981. november 16-i, a pártmunka tervezésének továbbfejlesztésére hozott határozatának végrehajtása a megyében. Jelentés: 170-175

II. Jelentés a KB Titkárság 1981, november 16-i, a pártmunka tervezésének továbbfejlesztésére hozott határozata végrehajtásáról a megyében Előadó: Tóth dános elvtárs, megyei PTO helyettes vezetője Tóth János elvtárs szóbeli kiegészitője: A Titkárság 1981. november 16-i határozata alapján amit a pártszervek tervező munkájáról le tudtak irni, azt szerepeltették a jelentésben. El kell mondani, hogy nincs teljesen össhang a pártbizottságok és az oldalirányú szervek tervező munkája között, összhang teremtődik az által - tavaly kezdték, és ez óv októberében folytatják - hogy a különböző szervek tervező munkával foglalkozó elvtársai részére - eszmecserét foly­tatnak,ahol közkinccsé teszik a tapasztalatokat, és ezáltal megteremtő­dik az összhang. Tót h János elvtárs válaszol dr. Kiss József, Lövey Emil elvtársak kérdéseire: A jelentésben is próbálták leirni, hogy a tervezés a politikai felada­tok végrehajtásának összehangolását hivatott szolgálni. A legfontosabb kérdések napirendi megtervezése a politikai, gazdasági, társadalompoli­tikai feladatok ütemezése a tervezés összhangjában meghatározó jelen­tőséggel bir. Problémát elsősorban az okozza, hogy a HNF Országos Taná­csán kivül központi szinten nem reagáltak a KB Titkárság határozatára, ezért hangsúlyozták a jelentésben az összhang hiányát. Megyei szinten a belső koordináció rendezett, erre ösztönözik az alsóbb pártszerveket is, részükre minden segitsóget igyekeznek megadni, hogy a politikai tervezés ne szenvedjen csorbát. Arra nem hivatott, hogy véleményt nyilvánitson a jelentésben leirt fenntartásokról, kritikáról. Válaszul annyit tud mondani, hogy megje­lent egy határozat, aminek szellemében alig egy éve dolgoznak, ahhoz legalább két ciklusnak kell eltelnie, hogy konkrét,megalapozott jel­zést juttathassunk el a Központi Bizottsághoz; milyen irányba lehetne elmozdulni. Az új rendszernél a bürokratikus vonásokra azért utaltak, mert bizonyos munkaprogramban az alapszervezetek politikai állóképes­ségével is összefügg - képesek-e ismétlés nélkül saját körülményeikre megfelelő differenciálási igénnyel meghatározni a saját feladataikat, vagy jelezni, hogy milyen külső segitségre lenne szükség, ez esetben többre is tud a megye vállalkozni. A demokratikus centralizmust illetően egyértelműen jó értelemben vett centralizmusról van szó. Azoknak a véleményeknek az ismeretében, akik a feladatokat előkészitik és végrehajtják. Korábban nagyon sok volt a kötelező napirend, 6 taggyűlésben gondolkodtak az alapszervezetek is, szinte minden lehetőséget kimeritett. Az alapszervezetek nem voltak rá­kényszerítve, hogy külön tervezzenek programot. Lényegesen csökkent az utóbbi időben a kötelező napirendek száma, most nagyobb felelősséggel tekintik át saját munkájukat, akkor hivnak össze taggyűlést, amikor az szükségessé válik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom